A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe: ezt szavazta meg közel egyhangúlag a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli országos küldöttközgyűlése – derült ki a szervezet lapunknak is megküldött szombati közleményéből. Ahogy arról előzetes anyagunkban lapunk is beszámolt: a szombati találkozót azért hívták össze, hogy ott eldöntsék, milyen módon tudnak tenni a magyar betegek helyzetének jelentős romlása és az orvosok kiszámíthatatlan munkakörülményei ellen.
– A MOK az egészségügyi rendszer hibáinak állandó foltozgatását, a látszatmegoldásokat nem tartja járható útnak. Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg. A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Kritálytiszta adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké – olvasható a szombati közleményben.
A MOK szerint „vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a Kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.”
– A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni – idézte a szervezet elnökét, Kincses Gyulát a MOK közleménye.
Mint írták: „a magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz”.
A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.
A MOK az alábbi alapelvek érvényesülésére tett javaslatot:
• Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika
• Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer
• Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés
• Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép
•Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése
– Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni. Ezért a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig – írták, hozzátéve: „emellett szükségesek olyan azonnali korrekciók, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság”. Ezt három pontba szedték össze:
• 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
• A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése: biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével
• A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása: az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.
– Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke – tolmácsolta a MOK véleményét Svéd Tamás titkár.
A közlemény szerint követeléseik nyomatékosításaként a magyar orvosok képviselői úgy határoztak, nem viszik tovább a rossz egészségügyi rendszert a hátukon: a tagság eredményes tárgyalás hiányában a kórházak ügyeleteit biztosító önkéntes többletmunka felfüggesztése, az új háziorvosi ügyeleti szerződések aláírásának megtagadása és feladatellátási szerződéseik felmondása mellett dönt.