A járvány miatt egyre kevesebben raknak félre nyugdíjra
Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője (Forrás: K&H)

A koronavírus-járvány nemcsak az elveszített munkahelyek miatt jelent komoly csapást az érintettek számára, de jelentősen csökkentette a megtakarítási hajlandóságot, illetve képességet – olvasható a K&H Biztosító legfrissebb kutatásában. 

Ez különösen a nyugdíjcélú megtakarítások esetében jelent komoly gondot. A megkérdezettek negyven százaléka a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire, és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni, ideértve a nyugdíjas évekre való takarékoskodást is. Az időben elkezdett kis összegű megtakarításokat az átlagnál sokkal kevésbé tartják fontosnak azok, akiket nagyon rosszul érintettek az elmúlt hónapok pénzügyileg. Akinek megszűnt a munkahelye, átlagosan 410 ezer forint, akinek „csak” csökkent a bevétele, 1,1 millió forint félretett pénzzel rendelkezik az átlagos 1,8 millió forint helyett.

Pedig a kutatás szerint a magyarok 82 százaléka tisztában van azzal, hogy nagyon fontos az öngondoskodás, hiszen ha fent akarja tartani jelenlegi életszínvonalát, akkor szüksége lesz az állami nyugdíj kiegészítésére. Ennek ellenére még mindig viszonylag kevesen tesznek félre kifejezetten erre a célra.

–  Miközben a megkérdezettek 15 százaléka kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodik majd idős korában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból, addig a megkérdezettek alig 33 százaléka szerint tudna megélni a kapott összegből – ismertette a kutatás eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért felelős vezetője. A felmérésben résztvevők ötöde gondolja úgy, hogy ugyanannyit kell majd hozzátenni a költségvetés által fizetett nyugdíjhoz, mint maga az állami ellátás összege. Vagyis ők azzal számolnak, hogy a nyugdíj mellett dolgozniuk kell majd ahhoz, hogy gond nélkül meg tudjanak élni. 

Azok, akik legalább valamilyen minimális összeget rendszeresen félreraknak idős korukra, leginkább önkéntes nyugdípénztárban gyűjtik a pénzt (38 százalék), illetve nyugdíjbiztosítást kötnek (20 százalék). Egy másik húsz százalék ingatlan bérbeadásából egészítené ki nyugdíját, a maradék pedig vállalkozásból (13 százalék) vagy családi támogatásból (9 százalék).

A nyugdíjcélú megtakarítások átlagos összege 1,8 millió forint, a gondtalan időskorhoz azonban a számítások szerint 21 millió forintra lenne szükség. Ennek ellenére a megkérdezettek 43 százalékának kevesebb mint félmillió forint van a nyugdíjszámláján.