Nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni a magyar kisvállalkozói körben, mert uniós összevetésben nagyon alacsony a hazai kkv-k termelékenysége – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője azzal kapcsolatban, hogy percekkel egy technológiaváltási pályázat indulása után már le is állt az online rendszer, mert elfogyott a pénz.
Amint korábban a Magyar Hang is beszámolt róla, alig néhány perc alatt elfogyott a technológiaváltásra kiírt uniós pályázat százmilliárd forintja. A hivatalos tájékoztatás szerint 14 percig élt a lehetőség a pályázat benyújtására, amint azonban a Telex beszámolt róla, számos esetben úgy tűnt, sikeres volt a pályázat benyújtása, de kiderült, mégsem, mert a rendszer ugyan befogadta az iratokat, de később közölték, mégsem jutott pénz a boldog pályázónak. A jelek szerint csak öt percig lehetett érvényes pályázatot benyújtani, legalábbis azoknak, akiknél nem fagyott le a rendszer. Ez utóbbiról tömegével számoltak be a pályázók.
Utánanéztünk, mi lehet az oka a hatalmas érdeklődésnek, és következőket tudtuk meg.
– Nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni a magyar kisvállalkozói körben, mert uniós összevetésben nagyon alacsony a hazai kkv-k termelékenysége. Tehát bőven lehetne növelni a termelés hatékonyságán, ami egyben a versenyképességet is emeli – nyilatkozta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A szakértő szerint azt persze nem lehet várni, hogy a nagyvállalatok méretgazdaságosságból fakadó termelékenységét elérje egy kisebb vállalat, de fejlődni még bőven lehet. Ezt mutatja, hogy az átlagos európai kisvállalat kétszer olyan termelékeny, mint egy hazai.
– Vagyis a jövőben is arra lehet számítani, hogy percek alatt el fognak fogyni a hasonló feltételekkel kínált technológiaváltó támogatások. Annál is inkább fontos az ilyen irányú fejlesztés, mert a mai bizonytalan világban nem tudni, mikor következik be valami törés a világgazdaságban, akkor pedig a korszerű technológiával, digitális háttérrel rendelkező cégek lesznek képesek reagálni a változásokra, a többiek lemaradnak – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.
Kérdésünkre elmondta, kétségtelenül igaz, hogy a támogatásként kapott finanszírozás az esetek jó részében nem hasznosul olyan tökéletesen, mint egy hitelből végrehajtott fejlesztés, mert sok esetben lazább a nyomonkövetés, nem minden esetben derül ki, valóban elérte-e a befektetett összeg az ígért célt. Azonban azt is hozzátette, az uniós pályázatokból finanszírozott befektetések esetében ma már sokkal szigorúbb az ellenőrzés, a nyomonkövetés, mint korábban volt. Különösen igaz lesz ez a helyreállítási alapból finanszírozandó pályázatok esetében. (Ezekre a kifizetésekre nálunk egyelőre még várni kell, mert éppen hétfőn halasztotta el a magyar helyreállítási terv elfogadását az Európai Bizottság. – a szerk.) A másik oldalon az előszűrésnek lehet nagy szerepe, hiszen ennek során kirostálhatják azokat a pályázatokat, ahol nem látszik biztosítottnak a támogatási összeg megfelelő hasznosulása.
