Izraeli és amerikai adatokkal összehasonlítva az oltás utáni koronavírus-halálozás hazánkban kirívóan magas a kormány által vasárnap közölt táblázat alapján. Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár szerint nem látni, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját, az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, ezért a közölt adatok szakmai színvonala megkérdőjelezhető.
A kormány által vasárnap délelőtt közzétett adatok szerint a mindkét oltást megkapott emberek közül 2020. december 26. és 2021. április 20. között 5714-en kapták el a koronavírust és 273-an haltak bele a betegségbe. Azaz minden százezer, elvileg immunizált magyar közül átlagosan 408-an betegedtek meg, míg 20-an hunytak el koronavírus-fertőzésben. Április 20-án 1,4 millióan rendelkeztek két oltással, a kormány vasárnapi tájékoztatójából nem derül ki, hogy közülük mennyit tekintettek immunizáltnak, hiszen a második dózis beadása után legalább két hét kell a teljes védelem kialakulásához.
A kormány közölte a vakcinánkénti bontást is: eszerint százezer oltottonként 32-en haltak meg a Pfizer–BioNTech beadása ellenére, 20-an a Modernát megkapók közül, 16-an a Sinopharmmal oltottak esetén, heten az AstraZeneca vakcináit követően, míg egy ember a Szputnyik V dózisai után.
A közzétett adatsorból ugyanakkor nem derül ki egy sor fontos információ, így a megbetegedettek és elhunytak (átlagos) életkora, illetve az, hogy küzdöttek-e valamilyen krónikus betegséggel, vagy sem. Szintén nem tudni, mit mutatnak a statisztikák az egyszeri oltáson átesettek esetében. Pedig ez azért lenne érdekes, mert Gulyás Gergely kancelláriaminiszter minden Kormányinfón elmondja, már egyetlen oltás is védelmet biztosít; ezért vált lehetővé a hét elején az iskolák, a hét végén pedig a teraszok újranyitása.
Némi támpontot tudnak adni ugyanakkor a Koronamonitor összesített statisztikái: a 80 pluszos korosztály több mint 66 százalékát a Pfizer és BioNTech közös vakcinájával oltották, míg a 60 felettiek 32 százaléka kapta ezt az oltóanyagot. (Érdekesség, hogy a 18-24 évesek több mint 77 százaléka is ebben az oltásban részesült.) A 80 felettiek 10 százaléka Modernát, 21 százaléka a kínai Sinopharm vakcinát kapta. A kormány közlése szerint az AstraZeneca oltással rendelkezők közül hatan hunytak el. Ezt a vakcinát ugyanakkor csak a 60 év alattiak kaphatták meg.
További érdekesség, hogy Izraelben és az Egyesült Államokban minimális számú megbetegedést és halálozást mértek a nyugati vakcinákban részesülők körében. A hazánkkal közel megegyező lakosságú, 9,9 milliós zsidó államban lényegében csak Pfizer-BioNTech-kel oltottak. A két dózist megkapók száma márciusra elérte a 3,4 milliót, míg az egyetlen oltással rendelkezők száma közelítette az ötmilliót. A dupla oltást kapottak közül összesen 907 ember tesztje lett pozitív – százezer főből kevesebb mint 27-nek –, míg súlyos megbetegedést mindössze 175 ember – százezer főből 5 ember – esetében regisztráltak. Halálesetről pedig nem érkezett jelentés.
A magyarországinál sokkal jobb eredményekről számolt be az Egyesült Államok járványügyi központja, a CDC is. A szervezet egy héttel ezelőtt közölt adatai szerint – amelyet az Infostart szemlézett – 77 millió beoltott közül 5800-an kapták el a koronavírust és a megbetegedettek hét százaléka szorult kórházi kezelésre. A 77 millió beoltott közül összesen 74 ember életét követelte a járvány. Azaz egymillió emberre vetítve kevesebb mint 1 áldozattal számolhatnak az Egyesült Államokban, ahol elsöprő többségben a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináival oltanak, valamint kisebb részben a Johnson & Johnsonéval. (Amerikában azóta 93 millió fölé emelkedett két oltást kapottak száma. A CDC nem közölte az oltóanyagok arányának megoszlását.)
A kormány által közöltekkel kapcsolatban éles krtikát fogalmazott meg Dobson Szabolcs gyógyszerész, egyetemi tanár, a Koronavírus vakcinainfó – Szakirodalmi tallózó nevű Facebook-oldal szerkesztője is. „Nyugat-Európán, Izraelen és az USA-n kívül jellemzővé vált az, hogy legtöbbször, főleg a klinikai vizsgálatok és a valós világbeli adatok terén komoly tanulmányok helyett politikai napilapokba és honlapokba bedobott, értelmezhetetlen adatok jelennek meg. Hazánk is ehhez csatlakozott. A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus” – fogalmazott a szakember.
