Azt most még nem látni, hogy meddig tart a koronavírus-járvány miatti válság, de az biztos, hogy a 2008-2009-es visszaeséshez hasonlítható, mert a globalizált világban az egyes országokat ért csapások egymás hatását erősítik – nyilatkozta a Magyar Hangnak Mellár Tamás, közgazdász, akadémikus.
Szavai szerint hazánkat ezért érinti az átlagnál erőteljesebben a mostani válság, mert exportunk 80 százalékát külföldi cégek adják, s például az amúgy is szerkezeti átalakítás alatt álló autóipar – amely igen jelentős tényező a magyar gazdaságban – gondjai most megsokszorozódnak. További gondot jelenthet, hogy a feldolgozó ipar mellett az évi 20-30 százalékos növekedést produkáló építőipar is visszaesik.
– A kormány által eddig bejelentett intézkedések jó irányba mutatnak, de nem elegendőek. A gazdaság teljes egészét átfogó jelentős csomagra lesz szükség, hogy mérsékelje a visszaesés mértékét. Vagyis a bajba került ágazatok megsegítésén kívül jelentős keresletélénkítő lépésekre is szükség lesz, mert a belső fogyasztás is jelentősen vissza fog esni – emelte ki a közgazdász. – Ennek oka, hogy alacsonyak nyugdíjak, de a családi pótlék összeg, valamint a szociális ellátás szintje is. A várható több százezres munkanélküli tömeg miatt emelni kellene a közfoglalkoztatottak számát és ellátásuk összegét csakúgy, mint munkanélküli ellátás idejét és legalább a kezdeti időszakban az ellátás összegét. Ezek együttesen ugyanis emelhetik az amúgy kevés megtakarítással rendelkező lakosságnak a válság miatt lecsökkent vásárlóerejét, s így a belső fogyasztást. Erre már csak azért is szükség van, mert amikor a gazdaság újraindul, ez adhatja a növekedés alapját.
– Arról azonban nem szabad álmodni, hogy a világ ismét visszazökken a régi kerékvágásba. A vírusjárványok megismétlődésének veszélye miatt várhatóan a multinacionális cégek közelebb hozzák beszállítóikat az anyaországhoz, csökken a nemzetközi munkamegosztás mértéke, s így mindenképpen lassulni fog a növekedés tempója világszerte.
Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem oktatója szerint biztos, hogy bruttó hazai termék (GDP) 9-10 százalékát adó, és 170-180 ezer embert foglalkoztató, valamint – beszállítóival együtt – a GDP 13-15 százalékát termelő és mintegy 160 ezer embert foglalkoztató autóipar munkahelyeinek akár a fele is veszélybe kerülhet. De e két legjobban érintett ágazaton kívül is nagyon sok állás szűnhet meg.
Ezt a helyzetet kell kezelnie a kormánynak, ami Róna Péter szerint nem lesz egyszerű, mert a mostani válság bebizonyította, hogy a jelentős importra szoruló magyar gazdasági modell távolról sem ideális. Jól mutatják ezt Varga Mihály pénzügyminiszter szavai, aki arról beszélt a minap, hogy az egészségügyi beszerzéseknek alig 18 százaléka származik magyar beszállítótól.
– Ezért pillanatnyi megoldásként valóban gondoskodni kell a munkájukat eveszítőkről, de ez nem elég. Azonnal neki kellene állni egy olyan gazdasági modell kidolgozásának, amelyben sokkal nagyobb szerep jut a belső termelésnek, hogy ne legyünk ilyen nagy mértékben ráutalva a behozatalra – emelte ki a közgazdász.
Róna Péter úgy véli, akár 4-6 százalékos gazdasági visszaesésre is sor kerülhet idén, éppen az importra való nagy ráutaltság miatt. Ezért bár nagyon fontos a meglévő munkahelyek védelme rövid távon, hosszabb távon a kidolgozott új gazdasági modell húzóágazatainak munkahelyeire kell koncentrálni, s a most munkájukat elvesztők átképzését mielőbb elkezdeni olyan munkákra, ahol sokkal nagyobb a hozzáadott érték, mert ez adhatja a jövőbeli gyorsabb fejlődés alapját.
