Noha az már egy ideje tökéletesen látható, hogy a hulladékszektor állami átalakítása totális csőd, a kormány mégis úgy tesz, mintha ez egy újabb sikertörténet lenne, holott a cég immár két éve arra sem képes, hogy időben elkészítse a pénzügyi beszámolóját. Az mfor értesülései szerint a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek a csőd szélén egyensúlyoznak, olyannyira, hogy időről időre be kell vetni a katasztrófavédelmet a hulladékszállítási káosz megoldására. Ugyanakkor – és ez nemcsak a kukaholding szégyene – a szelektív szemétgyűjtési eredmények messze elmaradnak a várttól, akárcsak a hasznosítási teljesítmények az uniós céloktól. A problémák megoldását a kormány továbbra is a hulladékgazdálkodás teljes államosításában látja.
A számlázás és a díjbeszedés után az ország összes – jellemzően uniós támogatásból megvalósult vagy felújított – korszerű hulladékkezelőjének válogató, átrakó, lerakással hasznosító központját átvenné az állam az önkormányzati cégektől, illetve társulásoktól. Persze ezúttal óvatosabb az állam, hiszen közelednek az önkormányzati választások, ám a portál szerint amint megtalálják a megfelelő jogi formát, gőzerővel megkezdik a hulladékhasznosítók bekebelezését. A cél továbbra is ugyanaz, mint a kukaholding megalapításakor, a bevételek növelése, illetve az uniós ellenőrök meggyőzése, hogy a kifizetett támogatásokat megfelelően használták fel, a projektgazdák vállalásai teljesültek.
Utóbbira ugyanis a jelenlegi helyzetben szinte esély sem mutatkozik, hiszen az irányító hatóságok folytonos átszervezése, a rezsicsökkentés, az NHKV által koordinált számlázás és díjbeszedés padlóra küldte az ágazatot, és a nyilvánosságra került becslések szerint országos szinten 80 milliárd forint hiányzik a szektorból. Ez ugyan a termékdíjból – egyfajta hulladék- és környezetvédelmi adóból – részben visszapótolható lenne, hiszen tavaly 75 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe ezen a címen, de a kormány ennek csak kis részét csorgatja vissza a hulladékgazdálkodóknak.
Jó példázza az ágazat gúzsbakötését a legnagyobb hulladékkezelő és hasznosító cégnek számító Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) esete, amely 2013-ban indította el a házhoz menő szelektív gyűjtési programját. A fővárosi önkormányzat 4,9 milliárd forint uniós támogatást kapott rá, miközben a lakosság számára ingyenes szolgáltatás évi 1,5-2 milliárd forintjába kerül a társaságnak és a vegyes hulladék mennyiségének csökkenése miatt jelentősen csökkent a cég bevétele. Ezt súlyosbította azután a rezsicsökkentés és az NHKV számlázási és díjbeszedési tehetetlensége. A fővárosi cég tavalyi beszámolója szerint az állami kukaholding 8,65 milliárd forinttal tartozott a pénzügyi záráskor. Ez 6,7 milliárddal több, mint egy évvel korábban, és ez bizony súlyos likviditási gondot jelentett a cégnek.
Az Európai Unió által olyannyira forszírozott szelektív
hulladékgyűjtés is sokat veszített a kormány központosítási törekvései miatt. A
szelektív gyűjtés aránya ugyan 2017-re 29 százalékra nőtt a 2010-es 10
százalékról, de például az üvegvisszagyűjtési arány 2016-ra a felére esett
vissza. A fellelhető adatok szerint az ország 3154 településéből csak 1250
helyen van rendszeres szelektív gyűjtés, pedig 2025-re a háztartási szemét
felét újra kellene hasznosítani az uniós előírások szerint. Az Európai
Unió összesen 110 milliárdot ad hulladékgazdálkodás korszerűsítésre a
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében. Csakhogy
az új ciklusban csökkenhet a támogatás a korábbi projektek kétes eredménye
miatt. Márpedig a hulladékgazdálkodó cégeknek soha ennyire nem volt még szükségük
külső forrásokra.
A jelenlegi hulladékkezelési közszolgáltatás rendszerében
ugyanis a kormány intézkedései nyomán más viszi el a hulladékot és más adja ki
számlát. A központi számlázást a 2016-ban megalakult NHKV kapta
feladatul. Iparági pletykák szerint a döntéshozókat azzal győzte meg az
Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembereként, kukakirályként is
emlegetett Hercsik István és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó köreihez tartozó
Szíjj László, hogy ezzel ellenőrzésük alá vonják az iparágban
tevékenykedő összes céget, és hosszú távon finanszírozható lesz a
hazai hulladékgazdálkodás. Az elképzelés az volt, hogy a jól teljesítő, több
szolgáltatást nyújtó – jellemzően a nagyobb városokban (például Budapest,
Debrecen, Győr, Szombathely) működő – cégektől elvett nyereséget szétosztják a
rosszabbul gazdálkodó, javarészt a kisebb, leszakadó országrészekben dolgozó
vállalkozások között. Ez számlázási gondok nélkül sem jöhetett volna be, ám
országszerte hónapokat vártak az emberek a számlákra. Ezek után az sem okozhat
senkinek meglepetést, hogy a nem fizetők aránya se javult számottevően, így
akad olyan település, ahol 40 százalék a nem fizetők aránya, míg az átlag 10
százalék körüli.
Persze így is van, aki nyert ezen a számlázási rendszeren,
hiszen magát a rendszert két körben Orbán Viktor miniszterelnök
kötélbarátjaként emlegetett Garancsi István üzlettársai szállították. Az
EuroMACC Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft. az Antenna Hungária Zrt.-vel
közösen első körben 550 milliót kért, majd egy év múlva egyedül újabb 1,26
milliárdot.
Miután már Székely László alapvető jogok biztosa és helyettese, Bándi Gyula is vizsgálatot indított az elmaradt számlázás miatt, majd felkérték a hulladékgazdálkodásért felelős innovációs és technológiai minisztert és a nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli minisztert, ugyan vizsgálják már ki, hogy mi ennek az oka, a kormány nekiállt egyfajta, rá jellemző rendcsinálásnak. Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter magához vonta a társaság feletti tulajdonosi jogokat, majd belső vizsgálatot rendelt el a cégnél, aminek a végén menesztették a menedzsment javát. Persze komoly baja nem esett az elküldött vezetőknek, hiszen Hajnal Zsolt vezérigazgató-helyettes a kukaholding által csődbe lökött Zöld Híd Kft. ügyvezetője lett, míg Weingartner Balázs vezérigazgatót kimenekítették Palkovics László minisztériumába. Ugyanakkor a kormány szemében már abszolút megbízhatatlannak számító Gémesi György gödöllői polgármestert sikerült kirakni a Zöld Híd Kft-t birtokló önkormányzati társulás éléről, helyét természetesen egy kormányhű polgármester foglalta el.
Arra már persze nem terjedt ki a vizsgálat, hogy a már fent említett kukakirály, Hercsik István az elmúlt években Szijj Lászlóval közösen komoly támogatásokat hasított ki az uniós finanszírozású hulladékprojektekből. Sőt, az ágazatban dolgozók szerint ez a duó döntött arról, hol landolhatnak az uniós támogatások, és természetesen jórészt az érdekkörükbe tartozó cégek közül kerültek ki mind a kivitelezők, mind a beszállítók. Ám köreiket egyre inkább zavarták a helyi önkormányzati és vállalkozói érdekek, ezért javasolták a kormánynak a nemzeti számlázó cég létrehozását, így sokak szerint az sem földtől elrugaszkodott ötlet, hogy tőlük származik a hulladékkezelők állami átvételének ötlete is.
