Magyarországon az éves hálózati vízveszteség a Balaton medencéjének közel 9 százalékát töltené meg, míg a Velencei-tóét 3,5-szer. A hálózati veszteség 25 százalékos, ami éves szinten 17 milliárd forintnyi kiesést jelent – derül ki az Állami Számvevőszék kedden közzétett, 2017 és 2023 szeptembere közötti időszakról szóló jelentéséből. A Nemzeti Vízstratégia megvalósítására hozott intézkedések ellenőrzése című, 72 oldalas dokumentum a súlyos pazarlás mellett lényegében a szakterületen tapasztalható vezetési-kormányzati fejetlenségről, koordinálatlanságról, valamint súlyos infrastrukturális és anyagi hiányosságokról tanúskodik.
Az összefoglaló szerint bár a víziközmű-közszolgáltatásban résztvevő intézményrendszer a meghatározott feladatok és felelősségek szerint tagolt volt, és a felelős szervezetek biztosították az ágazat szervezeti és jogi irányítását, ám a Nemzeti Vízstratégia – Kvassay Jenő Tervben (KJT) megfogalmazott integrált szemlélet „nem érvényesült, nem volt biztosított az átfogó, stratégiai szintű koordináció, amely kockázatot jelentett a KJT célkitűzéseinek megvalósítására. Mindezekre tekintettel az ÁSZ javaslatot fogalmazott meg az integrált szemléletű stratégiai döntéshozatalra, kijelölt intézményesített forma létrehozására. „A KJT stratégiai céljaiban való előrehaladásáról átfogó kormányzati értékelés nem készült, így erre tekintettel nem is történhetett meg a KJT következő időszakra vonatkozó prioritásainak, intézkedéseinek felülvizsgálata, szükség esetén pontosítása. (...) Az ágazat stratégiai irányítását több információs rendszer, adatbázis támogatta, azonban azok integrációját jelentő – jogszabályban és stratégiai szintű dokumentumban rögzített – rendszerfejlesztés az ellenőrzés lezárásáig nem valósult meg”.
Az összefoglaló szerint a hazai ivóvízhálózat teljes hossza közel 95 ezer kilométer, amelyből 70 ezer kilométert tesz ki a gerinchálózat, 25 ezer kilométer pedig bekötővezeték. A használatban lévő gerincvezetékek mintegy 40 százaléka (28 ezer kilométernyi) azbeszt cementből készült, amelyet a 70-es és 80-as években telepítettek, így koruknál fogva is csereérettek. Az ÁSZ jelentése szerint ugyanakkor 2023 szeptemberében még nem volt ismert, mekkora a baj a vagyonleltárak hiányosságai miatt. „A hálózatok leltározásának elmaradása, a víziközmű vagyonelemek egységes értékelésének hiánya nem tette lehetővé a hálózatok állapotának és a közműszolgáltató infrastruktúra korszerűsítéséhez szükséges pénzeszközök pontos felmérését” – állapította meg a számvevőszék, amely szerint a társaságok 2023-2037 közötti 15 évre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű- hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási 3775 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg azonban csak hozzávetőleges.
Kecskés Károly, a Víz Koalíció szakértője lapunknak kifejtette, az ÁSZ jelentése nem tartalmaz újdonságot, hiszen a Századvég korábbi elemzéséből, a Víz Koalíció tanulmányaiból már évek óta tudni lehet, hogy nagyon nagy a baj. Az előző évekhez, évtizedhez képest pozitív változásként említette, hogy már történtek kormányzati lépések a felsorolt problémák enyhítésére. Ezek közé tartozik, hogy egy évvel ezelőtt létrejött a víziközmű-ágazatért felelős államtitkárság az Energiaügyi Minisztériumban, a forráshiányt pedig némileg enyhíti, hogy a jövő évtől eltörlik a vízhálózatra kivetett közműadót, amely éves szinten 14 milliárd forintot jelent. A szolgáltatók szempontjából jó hír az is, hogy az idei évtől egységesítette az állam a nem lakossági felhasználók víz- és csatornadíjait. Mindez ugyanakkor Kecskés Károly szerint csak csepp a tengerben, hiszen ágazati becslések szerint is több ezer milliárd forintra lenne szükség az infrastruktúra rendbetételéhez.
A szakértő ezek mellett kiemelte az ágazatban jelentkező humánerőforrás-problémákat is, amelyre az ÁSZ jelentése is felhívta a figyelmet: a területen dolgozók bére 2022-ben 15 százalékkal maradt el a nemzetgazdasági átlagtól, a helyzet pedig azóta is romolhatott a rendkívül magas infláció miatt. A dolgozók átlagéletkora magas, 50 év körüli, utánpótlás pedig szinte nincs. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapban az idei évben mindössze 99 milliárd forint van, amelyből 22 milliárd a nem lakossági vízdíjak egységesítéséből áll rendelkezésre.
