Az adatvédelmi hatóság elnöke szabadságon van, majd két hét múlva dönt arról, indít-e vizsgálatot

Az adatvédelmi hatóság elnöke szabadságon van, majd két hét múlva dönt arról, indít-e vizsgálatot

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Országházban 2016. április 5-én. Fotó: MTI/ Marjai János

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több beadvány is érkezett az adatvédelmi hatósághoz a lehallgatási botránnyal kapcsolatban, de Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke éppen szabadságát tölti, így majd csak augusztus 3-a után dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról – értesült a Magyar Hang.

Egyelőre várom a fejleményeket, augusztus 3-án térek vissza a szabadságomról és akkor döntök egy esetleges vizsgálat megindításáról – mondta a Magyar Hangnak Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a lehallgatási botránnyal kapcsolatban. Tájékoztatása szerint az ügyben több beadvány is érkezett hozzájuk, így biztosan foglalkoznak majd a botránnyal, de azt egyelőre nem tudta megmondani, pontosan milyen lépést tesznek majd.

– A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján – fogalmazott, azt is megjegyezve: ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Korábban egyébként – 2016-2017 folyamán – a NAIH már végzett egy auditot a szakszolgálatok tevékenységével kapcsolatban, akkor azt vizsgálták meg, hogy általában megfelelően működnek-e.

Péterfalvi Attila tájékoztatása szerint ha vizsgálati eljárást indítanak, akkor annak lefolytatására 60 napjuk lesz, míg ha hatósági eljárást, akkor 150 napjuk. Utóbbi határideje egyszer 150 nappal meghosszabbítható, így előfordulhat, hogy a vizsgálat eredményét – ha indul ilyen – majd csak a választás után lehet megismerni.

Lapunk felvetésére, miszerint a helyzet súlyosságára való tekintettel, nem lehetne-e augusztus 3. előtt dönteni a vizsgálat megindításáról, nem tudott felelni.

Mi is az a Pegasus-botrány?

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártónak állítása szerint kizárólag állami szerveknek adnak el – több mint ötven országban nem az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, üzletembereket figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele.

Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

Az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottságban vizsgálta volna az ügyet, de a Fidesz szerint nem indokolt a testület összehívása. Sőt, a fideszes Halász János politikai hangulatkeltésről értekezett.
Szijjártó Péter, aki miniszterként a külföldi titkosszolgálati tevékenység elhárításáért felelős Információs Hivatalt ellenőrzi, azt mondta, nem tud ilyen adatgyűjtésről. Állítása szerint csak a botrány kirobbanásának másnapján kérdezte meg a titkosszolgálat vezetőjét az ügyről.

Uniós vizsgálatot követelnek

A Washington Post közben a Népszava cikke szerint arról írt, hogy e megfigyelési módszerek nyilvánvaló alkalmazása megcsúfolja az Európai Unió egyik alapelvét, a digitális magánélet védelmét.

Bár a magyar számok az összes adatnak csak kis részét teszik ki, mégis kiemelkedőek, hiszen Magyarország az Európai Unió tagja, ahol a magánélet elvileg alapvető jog és alapvető társadalmi érték, és ahol az újságírók, ellenzéki politikusok és ügyvédek számára elméletileg erősek a biztosítékok.

Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális politikusa is az ügy teljes körű feltárását követelte. „Az EU-ban nő a diktatúra veszélye” – írta a Twitteren. Az amerikai lap emlékeztet arra, hogy Magyarország az EU-ban nincs egyedül, számíthat a jobboldali lengyel kormányra. Ugyanakkor a cikk rámutat, a jövő évi parlamenti választás minden korábbinál nagyobb kihívást jelent Orbán Viktor számára.

A lehallgatási botrányról szóló cikkeinket itt találja.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom