Mi a CEU oldaláról érkező különböző fenyegetéseket és ajánlatokat Soros György politikai blöffjének tekintjük– válaszolta a kormányinfón a CEU ügyét firtató kérdésre Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, a jogi helyzet Magyarországon világos, a Közép-európai Egyetem ma is itt működik. Emlékeztetett arra, hogy az egyetem hónapokkal ezelőtt vásárolt egy telket Bécsben. Hogyha esetleg úgy döntenek, hogy ott is nyitnak egy diplomakiadó helyet, ehhez a kormánynak nincs köze – közölte. A kormány a kérdésről nem tárgyalt – mondta, hozzátéve azt is, hogy a jelenlegi felsőoktatási törvény is tartalmaz olyan lehetőséget, amelyhez nincs szükség állami hozzájárulásra és amerikai-magyar közös diploma kiadását teszi lehetővé.
A CEU vezetése csütörtök délután jelentette be az egyetem belső fórumán, hogy elköltöznek Magyarországról. A magyar kormányzat részéről ugyanis hetekkel ezelőtt – az Index értesülése szerint – arról tájékoztatták az amerikai nagykövetet, hogy nem hajlandóak aláírni az egyetem jövőjét biztosító megállapodást New York állammal.
Az egyetem így azokat az Amerikában is akkreditált képzéseket kezdi el Bécsbe költöztetni, amelyek miatt a magyar kormány támadást indított ellenük 2017 tavaszán.
CEU: A kormány azt közölte, hogy nem fogja aláírni a megállapodást - Magyar Hang
Ha decemberig nem történik haladás, a CEU Bécsbe költözteti az Egyesült Államokban akkreditált képzési programjait – jelentette be az egyetem vezetése az intézmény csütörtöki gyűlésén. Az amerikai nagykövetet a kormány három hete arról tájékoztatta, hogy nem hajlandók aláírni az államközi egyezményt New Yorkkal.
A magyar képzések akkreditációját megújították
Pedig idén február végén még úgy tűnt, hogy nyugvópontra jut az elmúlt évek során egyre komolyabb nemzetközi sikereket elért CEU ügye. Mint arról korábbi lapunk, a Magyar Nemzet a CEU közleménye alapján beszámolt, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az ötévente esedékes felülvizsgálat után megújította a Közép-európai Egyetem (KEE) akkreditációját. Ennek értelmében a CEU magyar képzései a magyar tudományos kritériumoknak megfeleltek, a következő öt évben is folytathatja tevékenységét. A MAB külön kiemelte az egyetemen zajló oktatás magas színvonalát és szerepét a magyar felsőoktatásban. Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora ezzel kapcsolatban közölte, büszke arra, hogy az intézményt újra akkreditálták Magyarországon.
Az akkreditáció nem vonatkozott azonban az amerikai típusú képzésekre, azt az Egyesült Államok akkreditációs hatósága állította ki a CEU számára. Lényegében ezt nem hajlandó elismerni a magyar állam, az ennek elfogadtatásáról szóló államközi egyezmény nem jött létre New York Állammal.
A magyar kormány CEU-val szembeni, a nyilvánosság számára előadott és egyre durvuló hangú kritikája az volt, hogy a Soros György által alapított és nagyvonalúan támogatott intézmény kivételes előnyöket biztosít a hallgatóinak a magyar egyetemekkel szemben. A CEU ellen nyílt támadást folytatott a Fidesz a rendelkezésére álló sajtóban, ami összhangban volt a Soros Györgyöt ellenszenvessé tevő óriásplakát kampánnyal.
Orbán Viktor miniszterelnök tehát azt nem tartotta „fairnak” a többi magyar egyetemmel szemben, hogy míg azok egy diplomát adnak ki, addig a CEU kettőt is, egyet, ami Magyarországon és egyet, ami Amerikában érvényes. Ez lett volna az a mérhetetlen kár az Magyarország számára, amit a budapesti egyetemen diplomát szerző diákok amerikai további tanulmányaik során élvezhettek eddig előnyként a saját maguk, és az az ország hasznára. De a magyar miniszterelnöknek az fájt, hogy „Magyarországon, ha működik egy magyar egyetem, egy diplomát ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amely kettőt: egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset. Magyarország egy olyan ország, amely a tudást támogatja, de a csalást nem tűri el” – fogalmazott nyers stílusban a kormányfő.
A CEU-val együtt távozik az egyik legjobb tudományos könyvtár is az országból? - Magyar Hang
Noha szinte még semmit sem lehet biztosan tudni, mi lesz a Közép-európai Egyetem (CEU) további sorsáról, de lapunk információja szerint a CEU könyvtára is költözhet, ha az egyetem is átcsoportosít majd Bécsbe.
– Felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni, és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek – mondta a magyar miniszterelnök. Akinek most sikerült elintéznie, hogy a CEU nem ad ki majd Amerikában is érvényes diplomákat Budapesten, ám Orbánnak viszont cserébe nem sikerült elérnie, hogy az összes többi magyar egyetem képes legyen erre. Sőt, azt tervezik „kompenzálásképpen”, hogy a Corvinust, ahol folyik angol nyelvű képzés is például a nemzetközi gazdálkodás szakon, teljesen magánegyetemmé alakítsák, megfizethetetlen tandíjjal a magyar tehetséges diákok számára.
Ki húz, mit?
Orbán Viktor tavaly tavasszal azt is mondta, hogy a CEU további sorsa azon múlik, hogy sikerül-e megállapodást kötnie az amerikai és a magyar kormánynak.
Nos, nem sikerült, a magyar fél húzta halogatta a dolgot, nem is jött létre megállapodás, hiába teljesítette az „papíron előírt” feltételt a CEU, együttműködési megállapodást kötve egy New York-i egyetemmel, hogy legyen egy olyan egyetem a CEU kötelékében, amely amerikai egyetemi alapképzést folytat és alapdiplomát ad. A lex CEU-nak nevezett törvény 2017 tavaszán történő megszavazása már akkor komoly veszélybe sodorta az egyetem működését. Teljesíthetetlen feltételeket határozott meg szoros határidőkkel: az amerikai kormánnyal tavaly októberig kellett volna megállapodnia a magyar kormánynak a CEU működéséről, az egyeztetést pedig igyekezett elhúzni a kabinet. Az egyetem vegzálása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított.
Nyilvánvaló, hogy a kormány arra számított, hogy majd az Egyesült Államok szövetségi kormányával állapodnak meg, ám elég hamar kiderült, hogy a CEU ügye miatt, bármilyen fontos is az egyetem Washington számára, Obama után Trump elnökkel sem fog létrejönni a várva várt nagy találkozás Orbán Viktor számára, mivel az ügyben New York állam az illetékes. A magyar fél azt követelte, hogy a CEU 2018 januárig nyisson egyetemet az Egyesült Államokban is, ami már csak a határidő miatt is irreális volt. Az egyetem 2017 őszére megállapodást kötött a New York-ban működő Bard's College-dzsal, vagyis teljes mértékben teljesítette a magyar kormány feltételeit, erre volt válasz a hosszú hónapok óta tartó meglehetősen sunyi mismásoló halogatás.
Ellenség az állandó háborús kampányhoz?
A 444 azokról a találgatásokról is ír, amelyekben arra keresték a választ, hogy vajon milyen valódi ok miatt döntött úgy a kormány, hogy kiszorítja a CEU-t Magyarországról.
Így van olyan vélemény, amely szerint 2017-ben a magyar határra már alig-alig érkező menekültek mellett újabb ellenség kellett az állandó háborús kampányhoz, Soros egyeteme pedig tökéletes célpont volt. Mások szerint az intézmény igazából a 2017-ben már javában néppártosodó Jobbik elleni taktikai manőver eszköze lett: a Jobbik régebbi, radikálisabb támogatóinak vállalhatatlan, ha Vonáék megvédik a „Soros-féle” CEU-t, az új, mérsékeltebb vonalba viszont az nem fér bele, ha odaállnak Orbánék mellé szétverni az egyik legjobb magyar egyetemet. Vagyis ez lett volna a 22-es csapdája a Jobbik számára, bárhogy is döntenek szavazókat vesztenek.
De a magyar kormány, az amerikai politikát totálisan félretéve azt is gondolhatta: Sorosnak az egyetem megtámadásával keresztbe tenni kifejezetten jó pont lesz a Trump adminisztráció szemében. Talán ez a legvalószínűbb oka a CEU elleni támadásnak, egyenesen következett a Soros elleni, milliárdokat felemésztő kampányból – írja a 444.
„Talán egy talonban tartott kártya vagyunk a miniszterelnök zsebében" - Magyar Hang
Később kezdik a toborzókampány intenzív szakaszát, de továbbra is Budapesten akarnak maradni. Ez a summázata Enyedi Zsolt lapunknak adott interjújának. A CEU rektorhelyettesét arról is megkérdeztük, ők miben hibáztak.
Az amerikaiak közben nem „Soros egyetemének” megtámadását, hanem egy fontos amerikai intézmény elleni akciót láttak a Magyarországon zajló eseményekben. Csak az első néhány hónapban, 2017 márciusának vége május közepe között öt különböző amerikai kormányzati tisztviselő és diplomata vette védelmébe az egyetemet – emlékeztet a 444 szerzője, majd így folytatja: „A magyarok azt nem értették meg, hogy a világ 60 országában működő amerikai egyetemek, ahol a nemzeti mellett Amerikában elfogadott diplomát is kiállítanak, a globális befolyás, a soft power fontos eszközei az amerikai külpolitika számára. Működik ilyen egyetem Egyiptomban, Libanonban, Kuvaitban, Kínában, Örményországban és még egy csomó másik olyan helyen, amik az amerikai külpolitika szempontjából ezerszer fontosabbak, mint Magyarország.”
Vagyis, ha Orbán Viktor ma következmények nélkül kidobhat egy amerikai egyetemet az országból, akkor holnap más is megpróbálhatja.
A demokratikus értékek terjesztése adminisztrációkon átívelő prioritás
Idén, az új amerikai nagykövet érkezésével úgy nézett ki, a CEU számára kedvezően változik a helyzet. David Corstein meglehetősen barátságos hangnemben nyilatkozott a magyar kormánnyal kapcsolatban, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok számára milyen fontos a CEU Budapesten maradása.
Úgy tűnik, a magyar kormányt nem igazán érdeklik azok az amerikai diplomáciai forrásokból érkező jelzések, amelyek szerint súlyos következményei lehetnek annak, ha a CEU-nak el kell költöznie Budapestről.
Korábbi lapunkban, a Magyar Nemzetben (Soros az USA kottájából játszva jótékonykodott nálunk is; Soros György lépései mindig az Egyesült Államok érdekeit tükrözik – 2018. április 1. Hétvégi Magazin) részletesen írtunk arról, hogy Soros György akkor sem csupán saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, amikor feltűnő aktivitás jellemzi tevékenységét például Ukrajna ügyeiben, a görög válság megoldásában vagy akár az Európát sújtó migráció kérdésében. Tevékenységét minden bizonnyal egyezteti az Egyesült Államok illetékes szervezeteivel. Ha megnézzük az amerikai milliárdos életművét, nagy horderejű lépései mind az amerikai érdekeket szolgálták.
Ha ezeket figyelembe véve próbáljuk megérteni a magyar kormány lépéseit a Soros által alapított egyetem, a Soros-ellenes plakátkampány, a Soros ellen alkotandó törvény, esetleg az úgynevezett „Soros-tervvel” szembeni szélmalomharc kapcsán, akkor bizony nem jutunk semmire. De ha figyelembe vesszük, hogy az évtizedek óta a demokratákat támogató Soros elleni akciókban – például a CEU ellehetetlenítésének kísérletében – nem sietett a magyar kormány segítségére az új republikánus elnök, ismét nyilvánvaló: az Egyesült Államok külpolitikájában a demokratikus értékek terjesztése adminisztrációkon átívelő prioritás.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
