A családi kapcsolatokat, konkrétan a szülői szerepeket is meghatározza az igazságügyi miniszter által frissen benyújtott, immáron kilencedik Alaptörvény-módosítás. Szó van a változtatások között a manapság a koronavírus-járvány miatt előtérbe került rendkívüli jogrendről is.
„A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” – ez az egyik mondat, ami bekerülne az Alaptörvénybe. Legalábbis a Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás ezt tartalmazza. Ám itt még nem merül ki a gendertéma. Azt is kimondaná a legfelsőbb szintű jogszabályban, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.
A miniszter ezeket azzal indokolta, hogy az Alaptörvény eddig is kifejezetten a gyermekek jogaként rögzítette a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és gondoskodásra való jogot. A módosítás pedig biztosítja minden gyermek számára Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést, és garantálja a gyermek születési nemének megfelelő háborítatlan fejlődését.
A közpénz fogalma is egészen konkrétan bekerülne az Alaptörvénybe a tervezet szerint. Egészen pontosan úgy, hogy a „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”. Varga Judit ezt úgy magyarázta, hogy a javaslat „egyértelműen, világosan és az állami működés egészét átfogóan definiálja a közpénz fogalmát, mely az átlátható közpénz felhasználás garanciája.”
A módosítás hosszan foglalkozik a különleges jogrendet érintő változásokkal, a lényeg, hogy a korábbi hat helyett három ilyen lesz, a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
