Aki gyakran ül autóban a budai oldalon, egy ideje bajban van, ha gyorsan szeretne célba érni: már nem csak a reggeli és délutáni csúcsban dugulnak be az utak. Hétköznapokon elkeserítő a helyzet, amelynek különféle okai vannak: kiesett a pesti alsó rakpart, a Lánchidat lezárták, és elkezdődtek a nyári felújítások is. Három budai kerületnél arról érdeklődtünk, hogyan lehetne megoldást találni a problémára.
Az I. kerület részéről V. Naszályi Márta válaszolt kérdéseinkre. A polgármester elmondta, az M0-s körgyűrű befejezetlensége, vagyis az északnyugati rész hiánya miatt az autósok egy része évek óta a Lánchidat választotta alternatív megoldásként, feleslegesen terhelve a kerületet. A híd lezárása csillapította a forgalmat az Alagút utcában és környékén – szerencsés lenne, ha az átmenő forgalom a felújítás befejezése után sem szokna vissza a kerületbe. Ez a városvezető szerint nem jelentene plusz terhet a főváros közlekedésében (a Lánchíd két sávjának terheltsége az összes fővárosi híd forgalmának alig 1-2 százalékát tette ki), viszont a kerületben érzékelhető lenne a pozitív változás. A rekonstrukció a nyári fővárosi felújítások, valamint a pesti rakpart lezárása miatt egyelőre nem érezteti jótékony hatását.
Az okostelefonok utazástervezői (Waze és társai) szintén fölösleges forgalmat generálnak – a gyakran beduguló Hegyalja út autósait menekülőútként beterelik a Naphegy és Czakó utcába, megnehezítve az ott lakók életét. A kerület vezetése azt tervezi, hogy felveszi a kapcsolatot ezen programok üzemeltetőivel, hogy megoldást keressenek a problémára. A vári lakóknak a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Postapalota felújítása okozhat bosszúságot, a 16-os busz végállomása ugyanis – remélhetőleg csak ideiglenesen – átkerült a távolabbi Ostrom utcába. Az is egyre nagyobb probléma, hogy a Várban kialakított kormányzati negyedbe sorra érkeznek a delegációk, 15–20 perces teljes leállásokat okozva a kerület forgalmában, ami a polgármester szerint elfogadhatatlan. Az önkormányzat azon dolgozik, hogy a környezetbarát közlekedési eszközök, így például a többnyire elektromos járműveket használó autómegosztók valós alternatívát kínáljanak az egész kerületben, beleértve a Várat is. Egy másik probléma, hogy a kétsávos, középen elválasztott Csalogány utca nyugati vége nem alkalmas a forgalom elvezetésére. A Széna tér kismértékű átalakításával az onnan érkező vagy oda tartó átmenő forgalom zavartalanul tudna haladni, ami jót tenne a Vízivárosnak is.
A II. kerület közlekedésének neuralgikus pontjairól Varga Előd Bendegúz alpolgármester elmondta: az utóbbi időben érezhetően megnőtt az észak-déli irányú forgalom – az Árpád fejedelem útján és az alsó rakparton is hosszabb ideig van tömött kocsisor, mint korábban, amikor csak a csúcsidőszakban voltak telítettek a sávok. Ők megtalálták a megoldást az okoseszközök által generált forgalomnövekedés megállítására: lakó- és pihenőövezetté nyilvánítottak utcákat, 30 kilométer per órás sebességkorlátozást vezetve be, így az útvonaltervezők oda nem küldenek átmenő forgalmat. Most már csak azok használják menekülőútként a főutakkal párhuzamos kis utcákat, akik ismerik a környéket, de ez nem okoz elviselhetetlen forgalomnövekedést.
A kerületben folyamatosan nő a gépkocsik száma, lassan elérve a családonkénti két járművet – ebben a helyzetben csak a gyors és sűrű tömegközlekedéssel tudják arra ösztönözni az embereket, hogy autó helyett a közösségi közlekedést használják. Ebben azonban nem volt partner a kormány, hiszen a járvány alatti ingyenes parkolás miatt azok is visszaszoktak az autóba, akik korábban tömegközlekedéssel utaztak.
A kerékpáros közlekedés a kerület földrajzi adottságai, vagyis a dombok-hegyek miatt nem a legtökéletesebb alternatíva – senkitől sem várható el, hogy a nyári hőségben feltekerjen például a Törökvészi úton. Ennek ellenére itt is van növekedés a kerékpárhasználatban, de nem olyan mértékben, mint a pesti oldalon. A kerület bizonyos részein nagyon megnőtt az elektromos rollerek forgalma – ezek felgyorsítják a közlekedést a használói számára, akik ráadásul gyakran az autóról váltanak a rollerre, ugyanakkor a gyalogosoknak és a babakocsival közlekedőknek sok bosszúságot okoznak a járdán száguldó vagy a gazdátlanul szerteszét heverő eszközök. A kerület ezért is próbál megegyezni a szolgáltatókkal, hogy közösen találjanak megoldást a rollerek megfelelő tárolására. Akut probléma, hogy a nagy forgalmú 10- es és 11-es útról érkezők alternatíva hiányában a Csatárka, a Kapy és a Kelemen László utca érintésével próbálnak átjutni délre, jelentősen megterhelve ezzel az érintett városrész forgalmát.
A budai forgalom lezárások miatti átmeneti növekedése Óbuda-Békásmegyer területét közvetlenül nem érinti, de a harmadik kerületi önkormányzat elkötelezett a forgalomcsillapításban – írták kérdéseinkre. Ezt leginkább az általuk kezelt útszakaszok esetén tudják megvalósítani. Csillaghegyen terveznek ilyen intézkedéseket bevezetni: 30-as sebességhatárokat jelölnek ki, forgalomlassító küszöböket telepítenek, egyirányúsítanak utcákat. Emellett részt vesznek a kerületet érintő zóna vekopos (Versenyképes Közép-Magyarország operatív program) kerékpárosbarát intézkedések előkészítésében is – ez utóbbi beruházói feladatait a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) látja el. A Kolosy téri torlódások kezelésére korábban készült terv, de az nagy költséggel és a járműforgalom növekedésével járt volna a már jelenleg is túlterhelt szakaszon, így ezen intézkedések bevezetése rövid távon nem várható.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg, július 16-án.
