
A part menti sáv szinte mindenhol beépül. A helyieknek, a régi vágású embereknek talán kevésbé tetszik, ami most zajlik a Balatonnál – szólalt meg nemrég a sajtóban szinte büszkén, az „új idők” új hangján egy ismert ingatlaniroda siófoki vezetője. „Igény van erre” – mondta még, és mindezt kiegészítette egy szomorú ténnyel: „amíg a helységek engedik a településrendezés e módját, addig biztosan nem lesz megállás”.
Egyelőre pedig engedik, hiszen anyagi érdekük fűződik hozzá. Az építkezési láz nem idén tört ugyan ki, tavaly év végén azonban a magyar állam is „besegített” abba, hogy még jobban pörögjön az ingatlanüzlet. A parlament módosította (pontosabban likvidálta a külön) Balaton-törvényt; a fontos változás, hogy azóta az állam és az önkormányzatok kiemelt fejlesztési területeket jelölhetnek ki, ami még inkább felpörgeti majd a természeti környezet kárára zajló falazást-betonozást.
Mészáros Lőrinc, a Bulibáró, akinek cége a Balatont is bekebelezné | Magyar HangHogy a part menti sáv beépítése gőzerővel zajlik, arról bárki meggyőződhet. Senki ne higgyen azonban a saját szemének: a helyzet ugyanis rosszabb a láthatónál. Számtalan luxusotthon, jachtkikötő még csak a tervezőasztalon létezik.
(...)
– A Balatont övező mintegy 240 kilométeres partszakaszból ma már csupán 110 kilométernyi a természetes közeg – mondja érdeklődésemre Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa. – A többi beépített, belakott terület. Az utóbbi években felgyorsult építkezési tempó, a koncentrált üdülőtelepek szaporodása sajnos tovább szűkíti a természetes szakaszokat.
(...)
Miért veszélyes a nádirtás? Miért ártanak az építtetők egyszerre a természetnek, az ország közösségének és a part menti luxusapartmanok megvásárlóinak? Milyen gigaberuházások zajlanak Alsóörsön? Mit tehet az önkormányzat? A válaszokat keresse a Magyar Hang október 11-én megjelent 2019/41. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/41. számban? Itt megnézheti!