Kádári kisemberként hivatkozott Békés Márton azokra, akik aggódnak a megélhetési költségek miatt, illetve szeretnének működő közegészségügyet. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Kiss Viktor politológussal vitázott a Scruton közösségi térben, az eseményről pedig a Mandiner számolt be. Szóba került a kultúrharc és a forradalmi stratégia, marxisták és konzervatívok is, a legérdekesebb viszont az volt, amit Békés a posztkádári reflexekről mondott.
A történész a Fidesz „plebejus fordulatára” hivatkozott, ami szerinte húsz éve kezdődött. Mint kifejtette, lehet úgy tekinteni, hogy ez a fordulat posztkádári reflexeket szólalta meg, viszont akkor a jobboldalnak el kell döntenie, „vajon rosszak-e a posztkádári reflexek?”
A kutatási igazgató szerint a posztkádári reflexek azt az aggodalmat jelentik, hogy a megélhetési költségek (amibe a rezsitől a csirke far-hátig sok minden tartozik) megfizethetők-e, illetve hogy van-e működő közegészségügy. „Az embereket ez foglalkoztatja, és aki ezt nem akarja tudomásul venni, és nem akarja a magyar nép kulturális, anyagi és állami érdekeit megvédeni, az el fogja veszteni a választásokat. A mai magyar ellenzék gyűlöli a kádári kisembert, ez az igazság” – fejtegette a történész. Ami már csak azért is érdekes, mert az ellenzéknek már egy évtizede az az egyik legfontosabb üzenete, hogy a Fidesz-kormány nem törődik eleget a közegészségüggyel.
Békés úgy látja, baloldali kulturális stratégia nem létezik, „csupán egy borzasztóan káros progresszív kulturális napirend”. Ezzel szemben viszont van jobboldali kulturális forgatókönyv, fejtegette. Ez szerinte nép- és szuverenitásvédelemre épül, és mint ilyen, a világkapitalizmus ellen is védelmet nyújt. A történész úgy látja, lehet posztkádári struktúráról beszélni, de szerinte ez ma már kezd átfordulni, és inkább NER-kultúrának vagy Orbán-korszaknak nevezhető.
A történész szerint a magyar társadalom zártan működik, „közösség-, nemzet- és családközpontú”, ami jó hír számára. Kiss Viktor mindehhez azt fűzte hozzá, hogy neki még a „posztkádári embereknél” is rosszabb véleménye van a „nyugati emberekről”. Úgy látja ugyanis, hogy a nyugati társadalmak fogyasztói rasszizmusban szenvednek.
Békés posztkádári reflexekről szóló szavai eszünkbe idézhetik G. Fodor Gábor emlékezetes, kifejezetten őszinte interjúját is. A politikai gondolkodó még a Magyar Narancsnak adott interjúban beszélt arról 2015-ben, hogy a „polgári Magyarország” valójában politikai terméknek minősült. Ezt követően fideszes vezetők, köztük Gulyás Gergely és Balog Zoltán igyekeztek hangsúlyozni, hogy mégsem csupán politikai termék volt ez.
A héten egyébként Demeter Szilárd is különös megszólalásaival hívta fel magára a figyelmet. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a 888-nak adott interjúban beszélt arról, hogy ha Orbán Viktor arra kéri, ugorjon a kútba, ő ugrik. Politikusi ambíciói azért nincsenek, de elköteleződése okán azt csinálja, amire a miniszterelnök felkéri.
