Egy új képzési programot fejlesztett pályakezdő pedagógusok számára az Oktatási Hivatal (OH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ami a „Nemzeti közszolgálat a pedagógushivatásban” címet viseli – derült ki egy, a Népszava birtokába került tájékoztató levélből, amit az intézményvezetőkhöz juttatott el az OH a napokban. Ebben arra kérik az iskolaigazgatókat, bátorítsák az intézményükben foglalkoztatott, gyakornok fokozatba sorolt kollégáikat a programban való részvételre.
A tájékoztató szerint a program célja, hogy megalapozó ismereteket nyújtson a pályakezdők számára „az állami feladatellátás rendszerébe illeszkedő köznevelésről, mint nemzeti közszolgálatról, a pedagógushivatás szakmaetikai alapjairól", valamint a „nemzeti azonosságtudat oktatási és nevelési kihívásaira" is felkészítse a fiatal tanárokat. A képzés két részből áll, egy jelenlétet igénylő tréningből és egy e-learning modulból.
A programleírás szerint a tréning egyebek mellett az önismeretre, önértékelésre épít, a súlypontok között pedig olyan elemek szerepelnek, mint a pedagógusok közösségben betöltött szerepének, a „magyarsághoz” való viszonyuk tudatosítása, az értékek és a hagyományok felfedezése. Mindez azért is fontos, hogy a pedagógusok aktív szerepet vállaljanak a nemzeti identitás formálásában. A képzés fejlesztői többek között azt szeretnék elérni, hogy a fiatal pedagógus „felismerje, hivatástudatának fontos része a közösségi összetartozás (nemzeti összetartozás) felismertetése és erősítése”, valamint hogy megértse, miért fontos része a hivatástudatnak „a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti összetartozás és egység erősítése”.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a kezdő tanárokat sokkal komolyabb problémákra kellene felkészíteni. – El kéne érni, hogy a pályakezdők ne hagyják el a pályát egy-két éven belül azért, mert nettó 150 ezer forintból nem tudnak megélni. Vagyis komoly bérrendezésre lenne szükség. Aztán például arra kellene felkészíteni őket, hogyan kezeljék a hátrányos helyzetű vagy a sajátos nevelési igényű gyerekeket, az integrált oktatást – mondta. Hozzátette: az új képzési programot ebben a formában teljesen feleslegesnek tartja.
17 havi bért veszítettek a pedagógusok
Totyik Tamás előző nap a Magyra Hangnak is nyilatkozott, többek között arról beszélt, hogy a bérfelzárkóztatás olyan „sikeres” lett, hogy ma Romániában egy pályakezdő pedagógus nettó 80 euróval többet keres, mint magyarországi kollégája.
Azzal, hogy nem a folyamatosan növekvő minimálbérhez igazítják a pedagógusok bérét, a Pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint eddig összesen bruttó 5 millió 600 ezret, vagyis az átlagkeresettel számolva 17 havi bért veszítettek a pedagógusok. Ezen kívül elmondása szerint a pedagógusbérek minimálbértől való elszakítása oda vezetett, hogy a pályakezdők bérét már ma is a szakképzett munkavállalóknak járó garantált bérminimumra (bruttó 219 ezer forint) kell kiegészíteni. – Amennyiben január 1-től a garantált bérminimumot 260 ezer forintra emelik, nagyjából egy hét éve pályán lévő tanító ugyanannyit fog keresni, mint egy pályakezdő lakatos. Ez nem azt jelenti, hogy a lakatos bére sok – egy szakember megérdemel ekkora bért –, hanem azt, hogy a pedagógusé megalázó – vélekedett Totyik Tamás.
A PSZ nemrég petíciót indított a béremelésért, azt követelve, hogy már szeptembertől a minimálbér legyen a pedagógusok fizetésének alapja, Novák Katalin családokért felelős miniszter viszont az RTL-nek azt mondta, nincs tervben a pedagógusi béremelés. Novák szerint ugyan a pályakezdők bérezése valóban probléma, a tapasztaltabbak jól meg tudnak élni, és amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, nem lesz béremelés.
