PSZ: Ha nincs pedagógushiány, miért magasak a munkaterhek?

PSZ: Ha nincs pedagógushiány, miért magasak a munkaterhek?

Fotó: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több pedagógus jut egy diákra, mint tíz éve – írta közösségi oldalán kedden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára. Közben szakmai szervezetek jelzései és különböző elemzések árulkodnak arról, hogy a pedagógushiány egyre nagyobb probléma Magyarországon. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint önmagában a munkateher növekedése is a növekvő pedagógushiányról árulkodik, ahogy az országos kompetenciamérés adatai is, de a KSH szerint is kevesebb óvodapedagógus és tanár dolgozik, mint tíz éve. 

Több egyéni figyelem jut a diákokra, ezáltal sokkal jobban nyomon követhető előrehaladásuk, tehetséggondozásuk, de több segítség juthat a felzárkózáshoz is, mivel több pedagógus jut egy diákra, mint tíz éve – írta közösségi oldalán Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben a folyamatosan csökkenő gyerekszám mellett nem csökkent a pedagógusok száma. A KSH adatai alapján az 1000 diákra jutó pedagógusok száma 2010-ben 87 volt, ezzel szemben most jóval magasabb, 96.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már korábban, az RTL Híradó megkeresésére jelezte: szerinte politikai indíttatásból foglalkozik a tanárhiánnyal a nyilvánosság. – A tanárhiány kérdésköre minden nyáron a baloldali média slágertémái közé tartozik – közölték. Rétvári Bence is erre utalt mostani bejegyzésében: azt írta, „a baloldal most folyamatosan arról beszél, hogy több pedagógusra lenne szükség, miközben saját kormányzásuk idején elbocsátottak 15 ezer pedagógust, a megmaradóktól elvettek egyhavi bért, 381 helyen vonták meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét és tandíjassá tették a pedagógus képzést.”

Mindeközben azonban számos szakember és szervezet hívja fel a figyelmet rendszeresen arra, hogy egyre nagyobb problémát jelent a tanárhiány, amely néhány éven belül megoldhatatlan helyzetbe sodorhatja az oktatási rendszert.

– Az, hogy a gyermeklétszám csökkenése miatt adott esetben tényleg kevesebb diák juthat egy tanárra, nem jelenti, hogy a pedagógusok munkaterhei csökkentek volna, és több idejük jutna a diákok egyéni fejlesztésére vagy felzárkóztatásra, hiszen drasztikusan növekedtek a munkaterhek az elmúlt tíz évben – fejtette ki a Magyar Hang kérdésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Azzal, hogy szükség van a pedagógusok munkaterheinek csökkentésére, az Európai Unió számára készített köznevelési stratégiájában korábban a kormány is egyetértett.

Ami a pedagógushiányt illeti, a szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos kompetenciamérés adatai alapján az üres álláshelyek száma 2010-ben 2779 volt, míg 2019-ben már 6731. Képesítés nélkül (főiskolai, egyetemi diploma nélkül) 2010-ben 92 fő tanított, míg 2019-ben 873 fő. A kompetenciamérés során az iskolaigazgatóknak kell beszámolniuk arról, hogy hány betöltetlen állás van az intézményben, 2019-ben az iskolák 90 százaléka szolgáltatott adatokat.

A pedagógusok létszáma a KSH adatai szerint is csökkent 2010 óta: a 2009/10-es tanévben 152,7 ezer óvodapedagógus, általános és középiskolai tanár tevékenykedett Magyarországon, a 2020/21-es tanévben 146,2 ezer.

Mindeközben az utánpótlás létszáma is csökken. A Totyik Tamás által idézett adatok szerint 2010-ben 11 ezer főiskolai hallgatót vettek fel valamilyen pedagógusképzésre, 2020-ban viszont már csak 6400-at.

Korábban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is utalt a Magyar Hangnak arra, ha a mostani tendencia folytatódik, nem érkezik elég utánpótlás a rendszerbe. – Nagyjából három év múlva évente átlagosan 6000 pedagógus fog nyugdíjba menni. Az öregségi nyugdíjba vonulók számát növelhetik azok a női kollégák, akiknek 40 év után lehetőségük lesz ugyanerre a juttatásra illetve azok a pedagógusok is, akik élnek azzal a lehetőséggel, hogy 60 éves koruk után részfoglalkoztatást kérhetnek. Azoknak a pályakezdőknek a száma, akik a diploma után elhelyezkednek, és legalább 2-3 évig a pályán is maradnak, évente 3 ezer fő. Három év múlva az eltérés már olyan jelentős lesz, hogy nem csak a minőségi feladatellátást nem lehet majd garantálni, hanem komoly létszámgondok is fel fognak lépni – figyelmeztetett.

Egyébként valóban csökkent a tanulók létszáma, ez az átlagos osztálylétszámra vetítve azt jelenti, hogy 2010-ben átlagosan 20,3 tanuló jutott egy osztályra, 2021-ben pedig már csak 19,9. – Az osztálylétszám csökkenése nem jelenti, hogy az osztályok száma is csökken, vagyis az ellátandó feladatok és a megtartandó órák száma ettől nem változik meg – mondta Totyik Tamás.

Szerinte azért sem juthat a pedagógusoknak több ideje egy gyermekre, mint korábban, mert az óraterhelés lényegesen megnőtt. Míg 2010-ben heti 22, ma a Klebelsberg Központ elnöke szerint heti átlagban 24,5 órát tanítanak a pedagógusok, de előfordulhat, hogy egyes iskolákban akár 29 órát is. A pedagógusok évi 72 órát ingyen helyettesítenek, az ebédeltetést, gyerekfelügyeletet pedig, amelyet 2010-ben még kifizettek nekik, most szintén ingyen végzik.

– 2010-ben Magyarország az európai középmezőnyben volt a tanítással lekötött munkaidő szempontjából, ma viszont Oroszország az egyetlen ország, ahol több a tanítással lekötött munkaidő, mint nálunk – számolt be Totyik Tamás. Az alelnök szerint a munkaterhek növekedéséhez az is hozzájárult, hogy 2013-as új Nemzeti Alaptanterv bevezetése miatt mintegy húsz százalékkal nőtt az óraszám, és a 2013/14-es tanévtől az általános iskolákban bevezették az egész napos iskolát, ami szintén további feladatokat jelentett a pedagógusoknak. – Ha olyan sikeres az oktatás, mint azt az államtitkár állítja, akkor a munkaterheket miért nem csökkentik? – tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető.

Rétvári Bence bejegyzésében arról is szó van, hogy a járvány okozta válság alatt nem csökkentek, hanem 10 százalékkal nőttek a pedagógusbérek, illetve szavai szerint 2010-hez képest 72 százalékkal fordít a kormány többet oktatásra. Totyik Tamás kitért arra is: valóban kifizettek a pedagógusoknak tavaly nyáron tíz százalékos ágazati szakmai bérpótlékot, azonban aláhúzta: pótlékról van szó, vagyis ez egyszeri juttatás, nem épül be az alapbérbe, amelyet 2015-től elszakítottak a minimálbértől. – A bérfelzárkóztatás egyébként olyan „sikeres” lett, hogy ma Romániában egy pályakezdő pedagógus nettó 80 euróval többet keres, mint magyarországi kollégája – jegyezte meg a szakszervezeti vezető.

Azzal, hogy nem a folyamatosan növekvő minimálbérhez igazítják a pedagógusok bérét, a Pedagógusok Szakszervezetének számításai szerint eddig összesen bruttó 5 millió 600 ezret, vagyis az átlagkeresettel számolva 17 havi bért veszítettek a pedagógusok. Ezen kívül elmondása szerint a pedagógusbérek minimálbértől való elszakítása oda vezetett, hogy a pályakezdők bérét már ma is a szakképzett munkavállalóknak járó garantált bérminimumra (bruttó 219 ezer forint) kell kiegészíteni.  – Amennyiben január 1-től a garantált bérminimumot 260 ezer forintra emelik, nagyjából egy hét éve pályán lévő tanító ugyanannyit fog keresni, mint egy pályakezdő lakatos. Ez nem azt jelenti, hogy a lakatos bére sok – egy szakember megérdemel ekkora bért –, hanem azt, hogy a pedagógusé megalázó - vélekedett Totyik Tamás.

A PSZ nemrég petíciót indított a béremelésért, azt követelve, hogy már szeptembertől a minimálbér legyen a pedagógusok fizetésének alapja, Novák Katalin családokért felelős miniszter viszont az RTL-nek azt mondta, nincs tervben a pedagógusi béremelés. Novák szerint ugyan a pályakezdők bérezése valóban probléma, a tapasztaltabbak jól meg tudnak élni, és amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, nem lesz béremelés.

Ami a költségvetést illeti, Totyik Tamás azt jegyezte meg: 2010-ben a GDP 4,6 százalékát fordították az állami oktatásra, 2019-ben a zárszámadás szerint ez az arány már csak 3,9 százalék volt. Az ideális érték – nemzetközi sztenderdek alapján – 6 százalék lenne.

A PSZ alelnöke szerint nem biztatóak a tanulói lemorzsolódással kapcsolatos számok sem, amelyek szerinte az iskolakötelezettség 16 évre történő leszállításának következményeiről árulkodnak: 2010-ben a diákok 9 százaléka hagyta el az iskolarendszert anélkül, hogy eljutott volna minimum egy szakképzettség megszerzéséig, 2013-ban már 13 százalék. Úgy véli: a 16 év felettiek iskolakötelezettségének eltörlése lehet felelős azért is, hogy tíz év alatt jelentősen nőtt azoknak a lányoknak a száma, akik 19 éves koruk előtt szültek gyermeket. 2010-ben minden ezer 15-19 évesre 17,9 ilyen eset jutott, 2020-ban viszont már 21,4.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

„Imádkoztam Dobrev Kláráért” – Magyar Hang-ajánló

„Imádkoztam Dobrev Kláráért” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Márki-Zay Péterrel, Chikán Attilával és Enyedi Ildikóval! Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter? Kire szavaztak a közélet ismert arcai? Milliókat érnek Szijjártó helikopterezései, de egy fillért sem fizet érte! Keresse a friss Magyar Hangot, Budai Hang mellékletünkkel!

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Pogátsa Árnyékot vet, de még így se, még vele se találjuk a hazai középosztályt