Több mint 5,5 milliárd forintot inkasszózott a főváros számlájáról a Magyar Államkincstár az eddig be nem fizetett szolidaritási adó miatt. Ez az az adó, amelyet a budapesti vezetés nem tart jogosnak, így pert indítottak, a bíróságtól pedig kérték, hogy az ügy lezárultáig ne lehessen ezt tőlük levonni.
Kiss Ambrus egy csütörtöki háttérbeszélgetésen – amelyen a Magyar Hang is részt vett – emlékeztetett: a főváros pert indított a szolidaritási adó miatt az állam ellen, és azt kérte a bíróságtól, hogy amíg az eljárás zajlik, ne kelljen azt befizetniük. A bíróság az ezzel kapcsolatos keresetet szeptember végén pozitív elbírálásban részesítette, és a Magyar Állam Kincstár (MÁK) két hónapon át nem is emelte le a szolidaritási adót a főváros számlájáról. Ám nemrég, novemberben ezt mégis inkasszózták 5,6 milliárd forint értékben, vagyis két hónapra visszamenőleg, sőt, már be is nyújtották újabb követelésüket 3,87 milliárd forintról. A főpolgármester-helyettes szerint ez azt jelenti, hogy nem tartották be a bíróság ítéletét Budapest azonnali jogvédelmével kapcsolatban, így ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal visszaélés miatt feljelentést tesznek. Szavai szerint nyilván nincs illúziójuk azzal kapcsolatban, hogy objektív nyomozás lesz-e az ügyben, de ezt szó nélkül nem hagyhatják. Szerinte a MÁK már csak azért is várhatott volna, mert jövő hét kedden tárgyalják az ügyet a bíróságon.
Elmondta azt is, hogy mint a főváros korábban jelezte, átvállalták az Iványi Gábor-féle MET, illetve Oltalom Egyesület munkatársai egy részének bérét. 68 emberrel született megállapodás, akiknek a bérére havi 30 millió forintot fog költeni a főváros. Átmenetinek tekintik ezt a helyzetet, és nem szeretnék átvenni ezeket a szolgáltatásokat.
Kiss Ambrus hangsúlyozta, nem ért azzal egyet, hogy a munkaerőhiányt harmadik országbeli kölcsönzött munkaerővel pótolják, szerinte vannak erre más megoldások is, a belső tartalékok mobilizálása, a külföldre ment emberek visszacsábítása és a hátránnyal élők számára könnyített képzések biztosítása. A főváros saját részéről novemberben állásbörzét tartott, ahol összesen 1864 ember járt, és november 16-án már be is lépett az első új munkavállaló az egyik fővárosi cégbe. Jó hírnek nevezte, hogy a látogatók között sok megváltozott munkaképességű személy volt és regisztrált munkakeresők is, de rossz, hogy nagyon sok tanár is jelentkezett a standoknál a pályaváltás szándékával. A politikus arra is kitért, hogy jövő évben január 1-től egészen bizonyosan kétszámjegyű béremelés jön a főváros intézményeknél és cégeknél, erről a költségvetés elfogadását követően azonnal leülnek tárgyalni a szakszervezetekkel.
Kiss Ambrus ismertette a főváros rezsiköltségeit is: ahhoz képest, hogy éves összehasonlításban 32 százalékos megtakarítást értek el a gázfogyasztásban, ami 5,5 millió köbmétert jelent, mégis 7,6 milliárd forinttal nőtt a számlájuk. Ami a távhőt illeti, 26 százalékkal kevesebbet használtak fel, mégis 3,4 milliárd forinttal többet fizettek. Villamos energiából pedig 13 százalékkal volt alacsonyabb a fogyasztás, azonban 18,6 milliárd forinttal lett magasabb a számla.
Lapunk arról is kérdezte Kiss Ambrust, mit szól Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár kritikájához, amit Budapest 150. születésnapja kapcsán fogalmazott meg. „Minden érezhető ambíció és vízió eltűnt a város valós, nagy léptékű infrastrukturális fejlesztése mögül” – írta Vitézy emiatt egyaránt felelőssé téve a kormányt és a fővárosi vezetést is. Kiss Ambrus szerint egy volt közlekedési államtitkár esetében nehéz azt mondani, hogy ő nem volt része ennek a folyamatnak, a víziók valóra váltásához pedig van egy szükséges dolog a terveken túl: a pénz. És nemcsak a kormányzat szűkmarkú a fővárosnak juttatott forrásokkal, de az uniós pénzeket is befagyasztották. Vagyis hiába vannak jó tervek a fiókban, ha azok megvalósítására nincs forrás. Pedig szükség lenne az 1-es metró meghosszabbítására és járműcseréjére, a 3-as metró meghosszabbítására és a HÉV rendbetételére, de utóbbi sem a főváros hatásköre. Kérdésünkre, hogy vannak-e egyeztetések Budapest vezetése és a kormány között, azt mondta, hogy az elkövetkező hetekben lehetnek főpolgármesteri és miniszteri szintű találkozók, ezek az uniós források miatt szükségesek. Bár az elmúlt időszakban formális egyeztetések nem voltak, de szerinte nem fagytak be ezek a csatornák. Emlékeztetett arra is, hogy a Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezett fővárosi ünnepségre elment Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök is.
