A BMW debreceni akkugyárát bőkezűen támogatta a kormány

A BMW debreceni akkugyárát bőkezűen támogatta a kormány

Mezõgazdasági földterület Debrecen határában, a 33-as fõút mellett, középen egy BMW személyautó 2018. július 31-én. Ezen a területen és környékén épít gyárat a BMW Group (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A 2021-es rekordösszeg után tavaly visszafogottabban segítette a vállalatok – elsősorban multicégek – beruházásait egyedi kormánydöntés alapú támogatásokkal a kabinet, de a 2022-es volumen még így a második legnagyobb éves összeg a támogatási rendszer fennállása óta. Ez a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyedi kormánydöntéssel adott (EKD) támogatásainak listájából derül ki, amelyet a 24.hu ismertetett.

Rámutattak, hogy tavaly a 128,65 milliárd forintot osztott szét a kormány EKD-támogatás formájában. Összesen 51 beruházást támogattak, ebből 12 számít magyar gyökerű cégnek; a kormány a legnagyobb arányban a német befektetőket dotálta.

A legtöbb EKD-támogatást a BMW Manufacturing Hungary Kft. kapta a debreceni gyárban felépélő új akkumulátor-összeszerelő üzeméhez – emelték ki. Ennek teljes beruházási összege 36,05 milliárd forint, amiből 13,52 milliárdot, vagyis durván a harmadát a magyar adófizetők állják. A BMW ezért 300 új munkahely létrehozását vállalta.

A második legnagyobb összeget a török tulajdonú Sisecam Glasspackaging Hungary Kft.-nek ítélték meg. A 70,41 milliárd forintos beruházása üvegcsomagolást előállító gyárat létesít Kaposváron. Ehhez a társaság 12,55 milliárdnyi állami támogatást kap. Új munkahely létrehozását nem vállalták.

A harmadik az olasz KOMETA 99 Élelmiszeripari Zrt. A húsüzem kapacitásaut bővíti, ezzel 280 munkahelyet hoz létre. A 30,8 milliárd forintos beruházás árának harmadát, 10,8 milliárd forintot a magyar állam állja.

Felidézték továbbá, hogy az EKD-támogatások rendszere 2004 óta működik, de 2020 óta már nem feltétel a forrás hozzáféréséhez új munkahely létrehozása.