Nagy felháborodást kiváltó kormánypárti előterjesztésekről zajlik kedden szavazás a Parlamentben. Az ellenzék több különböző tiltakozással is készült, Szél Bernadették például inkább az Emberi Erőforrások Minisztériumát keresték fel, ha már a jövőben az ellenzéki képviselők különböző közhivatalokba sem mehetnének be a képviselői igazolványukkal.
Az ellenzéki képviselők által szájzártörvénynek nevezett jogszabályt dél körül fogadták el, útját állva a további ellenzéki tiltakozásoknak, obstrukciónak. A házelnök a jövőben hat hónapos tiszteletdíj-megvonással, valamint két hónapos kitiltással is élhet, ha úgy ítéli meg, hogy egy képviselő nem megfelelő módon demonstrált. A képviselők a jövőben csak előzetes regisztráció után mehetnek be közintézményekbe. Hiába volt tehát az ellenzék korábbi obstrukciós kísérlete, amikor fél napon keresztül beszéltek a Parlamentben, így próbálva megakadályozni a módosítás elfogadását.
Parlamenti frakciót sem lehet csak úgy összevissza alakítgatni majd. A friss szabály szerint a jövőben kizárólag olyanok tehetik meg, akik az előző választáson országos listát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz tartoznak. Ha valaki nem egy párt színeiben indult a választáson, a Parlamenten belül sem tartozhat majd a párthoz. Mindezzel nyilván az ellenzéki képviselők gyakorlatát akarják megszüntetni, miután gyakran váltottak eddig frakciót, esetleg ültek be függetlenként egy létező frakcióba. Különálló frakciók sem egyesülhetnek és átnevezni sem lehet majd frakciókat. A javaslatot 135-en megszavazták, 54-en nem, míg 9-en nem szavaztak.
Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc, Szabó Tímea és Jakab Péter is. A Jobbik frakcióvezetője azzal kezdett, hogy a nyugati multik a kormány szándékai szerint bármit megtehetnek a magyar dolgozókkal, miközben utóbbiaknak már megtakarításuk sincs, így kénytelen tűrni. Jakab a tavalyi túlóratörvényre utalt, szerinte pedig azóta a bérek nem, csak az árak emelkedtek. „Agyonadóztatják a magyarokat, hogy legyen miből hajózgatni hol az Adrián, hol az űrben” – jelentette ki Jakab Péter.
Szabó Tímea is az ellenzéki képviselők által rabszolgatörvénynek nevezett csomagról beszélt, és az emberi jogok világnapjára hívta fel a figyelmet. A túlóratörvény szerinte a „középkori válasz volt a munkaerőhiányra.” A Párbeszéd képviselője felemlegette még, hogy Pócs János korábban bezárt egy alkalmazottat a kazánjába, Bayer Zsolt áron alul bérelt önkormányzati lakást, Tiborczhoz súlyos összegek folytak, miközben háromezer családot lakoltattak ki. „Szép lista, nem mondom”, jelentette ki a képviselőnő, hozzátéve, hogy ők viszont október 13-án „felszabadították Budapestet.”
„Aki embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas” – Gyurcsány csak annyit kért, az ünnepek alatt ezen gondolkodjanak el a kormánypárti képviselők. A kulturális finanszírozás tervezett átalakítása kapcsán úgy vélte, nincs határa annak az erőszaktevésnek, amit a fideszesek el tudnak követni. Válaszában a fideszes Dömötör Csaba azt mondta, 2006 után csak ne moralizáljon. „Nincs annyi ételfotó és nincs annyi hatásvadász tinédzsercipő, amitől ezt feledni tudjuk” – hozta szóba a volt miniszterelnök fiatalok körében történő népszerűségszerzését.
Tizenegy után a parlamentben megszavazták, hogy az önkormányzatok elveszítsék egyes építésügyi jogköreiket. Az építési engedélyek kiadása a városi jegyzőktől a megyei kormányhivatalokhoz kerül át. Százharmincnégyen szavaztak igennel, ötvenhárman nemmel, egy fő tartózkodott.
A Demokratikus Koalíció közben kiadott egy közleményt arról, hogy nem fogja megszavazni Senyei György Barnát az Országos Bírósági Hivatal élére. A párt képviselője, Sebián-Petrovszki László már múlt pénteken sem támogatta a kinevezést az igazságügyi bizottságban történő szavazáson. Dr. Senyei György Barnát végül délután egy körül választották meg titkos szavazással. Százötvenegyen igent nyomtak, tizenketten nemet, és senki nem tartózkodott. Senyei megválasztására azért volt szükség, mert elődjét, Handó Tündét tizenkét évre alkotmánybíróvá nevezték ki.
Ahogy a Mérce írja, egy salátatörvénybe rejtve megszavazta a Parlament azt is, hogy átalakítják az Alkotmánybíróság jogkörét, így különbíróságok nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhetnek politikailag kényes ügyekben.
Meglepetés lehet, hogy a Párbeszéd javaslatára visszavonták a közigazgatósági bíráskodást lehetővé tevő, hetedik alkotmánymódosítást. Ez a rész így kikerült az Alaptörvényből. A javaslatot 165-en megszavazták, és senki nem nyomott nemet. Nem meglepő, hiszen a közigazgatási bíróságok bevezetéséről időközben az Európai Unió nyomására lemondott a kormány. Nyolcadik alkalommal is módosították tehát az alkotmányt, csak kivételesen az ellenzék kérésére.
Változtattak a kormányzati álláshelyekkel, illetményekkel kapcsolatos szabályokon is, így a minisztériumok létrehozhatnak már közös hivatalt. Módosítottak a kormányzati igazgatásról szóló törvényen, emiatt emelkedik Áder János államfő és más különleges jogállású szervek vezetőjének fizetése. A köztársasági elnök jelenleg másfél milliót vihet haza, fizetése a jövőben viszont a nemzetgazdaság havi átlagos bruttó keresetén alapul majd, akárcsak a házelnöké. Így jövőre Áder már nagyjából hárommillió forintot kaphat. Jól jár az államfő házastársa is, aki kétfős titkárságot alkalmazhat, hivatalos külföldi úton pedig napidíjra és költségtérítésre jogosult.
Eltérő fizetést kapnak majd az országgyűlési képviselői tisztséget is betöltő, illetve ilyet nem viselő államtitkárok. A nem képviselő államtitkárok fizetése a közigazgatási államtitkárokéhoz lett igazítva, és 1,5-1,9 millió forint közé esik majd. Az Alkotmánybíróság elnöke a Kúria-elnök illetményének 120 százalékát kaphatja majd, ami a mostani másfél millió helyett jövőre már 3,8 millió lehet. A Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke és a Magyar Művészeti Akadémia elnökei 1,9 millióra lesznek jogosultak.
Megszavazták azt a módosítást is, aminek révén diploma nélkül helyettes államtitkár lehet Rácz Zsófiából. A jogszabály mostantól így néz ki: „a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban helyettes államtitkárként kinevezhető az a büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy is, aki az (1) bekezdésben meghatározott szakképzettséggel nem rendelkezik, de annak megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, feltéve, hogy a helyettes államtitkár feladatkörébe tartozik az ifjúságpolitikával kapcsolatos feladatok ellátása.”
Ellenzéki jelölt továbbra sem lesz a Médiatanácsban, ellenben megszavazták a négy új tagot, Hankiss Ágnest, Budai Lászlót, Meszleny Lászlót és Szadai Károlyt.
Igent mondtak arra is, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő évtől jogosultak legyenek gyermekgondozási díjra. A szülők akkor adhatják majd át jogosultságukat, ha már rendelkeznek ilyennel, és keresőtevékenységük is van. A nagyszülői gyed kétéves korig, ikrek esetében hároméves korig vehető igénybe.
Létrejön a Nemzeti Filmintézet (NFI) is, ami a televíziós- és mozifilmeket is támogatni fogja. Az intézet élén vezérigazgató helyett igazgatóság áll majd. A tévéfilmes támogatásokat már egy éve elvették a a Magyar Média Mecenatúra programtól, önálló tévés filmkollégium viszont azóta sem állt fel.
A kormány továbbá kénytelen házszabálytól való eltérést kérni, miután nem sikerült elfogadni a bírói és ügyészi béremelést. A döntésre ugyanis az ellenzéki képviselők mellett, szándékuktól eltérően, fideszesek is nemet nyomtak. A kormány nem ért egyet és házszabálytól eltérést kér, számolt be róla külön hírben a kormánypárti média, például az Origo.
