Döntött az Országgyűlés: marad a veszélyhelyzet

Döntött az Országgyűlés: marad a veszélyhelyzet

Megszavazza az Országgyűlés a veszélyhelyzet meghosszabbítását 2021. szeptember 27-én

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Döntött az Országgyűlés a koronavírus-járványra hivatkozva a veszélyhelyzet meghosszabbításáról, a különleges jogrend így egész évben érvényben marad. A kormány indítványát 112-en támogatták, míg 25-en ellenezték.

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte az eredetileg ősszel lejáró veszélyhelyzet meghosszabbítását arra hivatkozva, hogy az új vírusvariánsok korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. A negyedik hullám küszöbén, annak kiszámíthatatlansága miatt pedig elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása. A kormány szerint a veszélyhelyzet meghosszabbításával biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Az is benne van a szövegben, hogy „amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi”, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet megszüntetését.

Az ellenzék a múlt heti parlamenti vitában bírálta a kormány lépését. A jobbikos Lukács László szerint Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot és „megrészegedett” a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. A DK-s Arató Gergely pedig arról beszélt, hogy a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte, jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbításának. Az MSZP nevében Gurmai Zita kijelentette, nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de „legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak”. Azt szerinte ugyanis „bunkósbotként” használta a kormány. Az LMP-s Schmuck Erzsébet pedig azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba.

A rendkívüli jogrend meghosszabbítását a fideszes és KDNP-s politikusokon kívül megszavazta Volner János, illetve Ritter Imre, német nemzetiségi szószóló. Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a voksoláson.

A veszélyhelyzetben a kormánynak lehetősége van arra, hogy lényegében rendeletekkel kormányozzon, vagyis nem kell az Országgyűlésre és annak döntéseire várnia, elég kiadnia kormányrendeleteket.