Az Ipsos friss felmérése szerint az aktív munkavállalók közel tizede vesztette el korábbi állását a járvány hatására. A férfiak 7 százaléka, míg a nők 11 százaléka vált munkanélkülivé. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a leginkább érintett csoport, negyedük munkája vagy munkahelye szűnt meg az elmúlt hónapokban – olvasható a felmérésben.
A kormány konvergenciaprogramjából azonban más is kiderül. A Privátbankár vette észre, hogy idén a GDP 0,5 százaléka mehet majd munkanélküli ellátásokra a tavalyi 0,2 százalék után. Bár a magasabb arányszámot elméletileg indokolhatná az idén visszaeső nominális GDP, nem erről van szó. A táblázatban szereplő adatokból visszaszámolva kiderül, a korábbinál jóval nagyobb tételt fognak jelenteni idén ezek az ellátások.
A 2019-es 106 milliárd forint után 217 milliárd forint mehet a munkanélküliek ellátására. 2021-ben azonban ez a tétel már nem jelent extra terhelést a büdzsének, hiszen visszatér a kiadás a GDP 0,2 százalékának megfelelő összegre, 91 milliárd forintra.
A portál becslése szerint a 217 milliárd forintos éves kiadásból kiindulva komolyan megugró munkanélküliségre készül a kormány. Az álláskeresési járadék átlagos havi összege a februári adatokból levezetve 155 ezer forint lehetett. Ha ezt feltételezzük az előttünk álló hónapokra is, akkor havi átlagban közel 117 ezer magyar kaphat majd munkanélküli ellátást idén. Ez jókora ugrást jelent az eddigiekhez képest, tavalyhoz képest majdnem a triplájára nőhet a létszám. 2019-ben ugyanis havi átlagban 40 846 álláskereső volt jogosult a járadékra.
