Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – állapította meg hét szakértő közös tanulmánya, melyet a Portfolio.hu ismertetett.
365 670 regisztrált fertőzött adatainak vizsgálata alapján a szakértők arra jutottak, hogy a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95 százalékkal, az omikron-hullám során pedig 80 százalék körül csökkentette. A valószínűsíthető őszi járványhullámhoz közeledve szükség volna a lakosság átoltottságának növelésére és felfrissítésére – írták.
„A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között” című tanulmány a Népegészségügy című folyóirat legfrissebb (idei első) számában jelent meg, Oroszi Beatrix, Ferenczi Annamária, Juhász Attila, Nagy Csilla, Ferenci Tamás, Túri Gergő és Horváth Judit Krisztina jegyzi.
Azért ezt az időszakot vizsgálták, mert ekkor már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat. Teljesen oltottnak a megerősítő oltással is rendelkezőket, oltatlannak a megbetegedésig egyszer sem beoltottakat nevezi a tanulmány, míg azokat, akik csak egy oltást kaptak, nem sorolta be sehová, akik pedig a megbetegedés előtt legfeljebb 14 nappal lettek beoltva (2842 fő) első ízben, azokat kizárta a tanulmány. 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel 60 százaléka kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72 százaléka kapott legalább egy dózist, 45 százaléka pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként erősen eltérő arányban.
Azt ugyanakkor hozzáették, hogy vannak más, külföldi tanulmányok, amelyek az övékénél kisebb halálozási különbséget azonosítottak a teljesen oltottak és az oltatlanok között, és azt is, hogy a nemzetközi tapasztalatoktól eltérő módon újrafertőződést nem sikerült azonosítani a magyar mintában.
A tanulmány szerzői azt javasolták, hogy az őszi járványhullámra való felkészülést időben el kellene kezdeni, beleértve az immunizációs stratégia és az oltásokra való ösztönzés módszertanának átgondolását. Intézkedést javasolnak az alapimmunizálásban és emlékeztető oltásban részesültek arányának növelésére. A harmadik oltás után is számítani lehet a védettség szintjének csökkenésére, jellemzően négy hónap elteltével, ezért az idős, több krónikus alapbetegséggel, immunhiánnyal élő betegek számára a harmadik oltás után 4–6 hónappal a negyedik oltási dózis megfontolandó – tették hozzá.
