Egyre több az „örök vegyi anyag” a magyar zöldségekben és gyümölcsökben

Egyre több az „örök vegyi anyag” a magyar zöldségekben és gyümölcsökben

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgynevezett PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak – olvasható a Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége sajtóközleményében. Magyarországon 2011 és 2021 között a vizsgált 8801 gyümölcsminta 12,7, a 8596 zöldségminta 7,5 százaléka tartalmazott legalább egy PFAS-peszticidet. A két szervezet ezért e peszticidek betiltását szorgalmazza.

A per- és polifluoralkil anyagokat, azaz a PFAS-vegyületeket „örök vegyi anyagokként” is emlegetik, mivel rendkívül makacs módon megmaradnak a környezetben és az emberi testben – olvasható a PAN Europe friss tanulmányában. Elszennyezik a vízkészleteket és felhalmozódnak a talajban, az élelmiszernövényekben és az élő szervezetekben, beleértve az embert is. A rendelkezésre álló korlátozott bizonyítékok számos, a PFAS-vegyületeknek való kitettséghez kapcsolódó egészségkárosító és környezeti hatásra utalnak. Előbbi esetében a magzatokat érintő kockázatokat, az agykárosodást, az endokrin rendszert károsító hatásokat valamint a rákkeltő tulajdonságokat szokták emlegetni. A tanulmány szerzői szerint a PFAS-vegyületeket az ipar vagy szándékosan juttatta be a „növényvédőszerekbe” néhány fluoratom hozzáadásával, hogy növelje azok hatékonyságát, vagy bomlási melléktermékként keletkeztek. A gazdák általában nincsenek tudatában annak, hogy „örök peszticideket” permeteznek a terményeikre.

Az EU országaira koncentráló tanulmány szerint 2011 és 2021 között 31 különböző PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticid szermaradványát mutatták ki a gyümölcsökben és a zöldségekben. Emellett tíz év alatt megháromszorozódott azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát tartalmazzák. A 2021-es adatok szerint az Európában termesztett gyümölcsök különösen szennyezettek voltak (például a vizsgált eper 37, az őszibarack 35 és a sárgabarack 31 százalékban), gyakran három-négy különböző PFAS-ból álló koktélt is tartalmazott egyetlen gyümölcs.

Magyarországon az ily módon szennyezett gyümölcsminták aránya a 2011-es 3,0 százalékról 2021-re 8,9 százalékra emelkedett. Tíz év alatt jelentős, 182%-os növekedést mutatott e gyümölcsminták aránya a különböző évek ingadozásait kiátlagoló trendvonal alapján. A zöldségmintákban 63 százalékos szermaradvány-növekedést mutattak ki ugyenebben az időszakban. A hazánkban termesztett gyümölcsök közül az őszibarack-, cseresznye-, eper- és szilvaminták között mutattak ki a leggyakrabban PFAS-peszticideket (a minták 47, 43, illetve 26-26 százalékában). Az importált gyümölcsök közül a sárgabarack-, eper- és szőlőmintákban mutatták ki a legtöbb esetben a PFAS-peszticideket (44, 40 és 30 százalékban). Különösen a Peruból, Marokkóból és Dél-Afrikából behozott termékekben volt magas a PFAS-peszticidek jelenléte.

– Miután az elemzett magyarországi minták alapján a hazánkban termesztett illetve az importált gyümölcsökben és zöldségekben is jelentős mértékben mutattak ki PFAS-vegyületeket tartalmazó „növényvédőszereket”, és mennyiségük az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, egészségünk védelme érdekében szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány is támogassa e peszticidek uniós szintű betiltását – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.