Emmi: jövőre minden tizedik magyar forint a családokhoz kerül

Emmi: jövőre minden tizedik magyar forint a családokhoz kerül

Családi idill. Képünk illusztráció! (Fotó: Bob Dmyt/Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jövőre minden tizedik magyar forint közvetve vagy közvetlenül a családokhoz kerül – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn egy békéscsabai konferencián. Simon Attila István elmondása szerint jövőre szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásra csaknem 1153 milliárd forint jut, ami a GDP 4 százaléka. A szociális ellátások valamelyik formáját egyébként naponta több mint hatszázezren veszik igénybe; a tanya- és falugondnoki rendszer például hungarikumnak számít.

Az eredményekről szólva a helyettes államtitkár arról beszélt, hogy szociális gyermekétkeztetésre a 2010-es 31 milliárd forint helyett 87 milliárdra nőtt az állami támogatás összege. Az ápolási díj 2010-ben 15 milliárd forint volt, jövőre már 58 milliárd lesz, a gyermekek otthongondozási díjának összege január 1-jétől 200 ezer forintra nő. 2010-ben a szakellátás 12 százaléka volt egyházi fenntartású, ma az 50 százaléka. 2020-ban 59 ezer idős ember számára biztosították az idősek bentlakásos ellátását, csaknem 81 milliárd forint értékben. Napjainkban 23 ezer gyerek nem a saját családjánál nevelkedik, 70 százalékukat már sikerült nevelőszülőknél elhelyezni. A 12 évnél fiatalabbak esetén az arány csaknem 90 százalékos.

Simon Attila István emlékeztetett, a szociális területen dolgozók alapbére és ágazati pótléka – fenntartótól függetlenül – 20 százalékkal nő jövőre, az átlagbérük a 2010-es 137 ezer forint helyett 370 ezer lesz.

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár a konferencián arról beszélt, hogy 2010 óta a családokra mint a nemzet építőköveire tekintenek, ettől remélik a demográfiai fordulatot, „amely megteremti a nemzet önfenntartását”. 2022-ben meghaladja a 3500 milliárd forintot a családtámogatásra költött forrás, ez a GDP több mint 6 százaléka. Európában egyedül Franciaország vetekszik a magyar családpolitikai rendszerrel.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy bár 1980 óta csökken az ország népességszáma, a csökkenés üteme az utóbbi években kicsivel mérséklődött. A teljes termékenységi arányszám a kormányváltáskori 1,23-ról 1,57-re nőtt. Tavaly 40 éves csúcsot döntött a házasságkötések száma, miközben csökkent a válásoké. A különböző családtámogatási intézkedések hatására 123 ezer gyerek született meg. Úgy fogalmazott: „erre van szüksége egy épülő és újraépülő nemzetnek”.

Beneda Attila kiemelte: néhány családpolitikai intézkedés példa nélküli világszerte. Ezek között említette a négy gyermeket nevelő nők élethosszig tartó adómentességét vagy a nagyszülői gyed lehetőségét. Jövőre új elem lesz a 25 év alattiak szja-mentessége és a családok szja-visszatérítése - tette hozzá.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában azt mondta, vannak eredményei a tíz éve tartó felzárkózási programoknak: a vállalt 450 ezer helyett már több mint egymillióval sikerült csökkenteni a szegénységben és kirekesztettségben élők számát. Országos és célzott, egyes településekre szabott programokkal (Biztos kezdet gyerekházak, roma szakkollégiumi rendszer, tanodák) sikerült elérni, hogy a romák foglalkoztatottsága 26-ról 46 százalékra nőtt, az óvodába íratás náluk 92 százalék feletti. Emlékeztetett, Magyarország már a második, tízéves roma stratégiát fogadta el és uniószerte egyedülálló, hogy a kormány áll az ügy mellé.

(MTI)

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”