Energia- és gazdasági válság elleni alap létrehozásáról döntött az idei évi költségvetési rendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Az MTI beszámolója szerint a testület a rendkívüli ülésen 18 igennel, 10 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett határozott a rendeletmódosításról.
A Karácsony Gergely által benyújtott előterjesztésben az olvasható, hogy az első féléves adatok alapján látszik, hogy közel 1 milliárd forint szükséges ahhoz, hogy a fővárosi intézmények képesek legyenek a megemelkedett energia- és élelemiszerszámlákat kifizetni. Ráadásul ebben az összegben az energiaárak növekedése még csak tört mértékben van benne, köszönhetően annak, hogy több intézmény korábbi évben kötött szerződése most jár le. Azonban a mostani beszerzések már mutatják, hogy a jövő évben akár tízszeres rezsinövekedéssel kell számolni.
A főváros a most létrehozott az alapból akarja a megnövekedett költségeket fedezni. Pénz az iparűzési adó, az értékesítések és szolgáltatások, illetve az idegenforgalmi adó többletbevételéből folyik majd bele, ahogy oda kerülhet a kamatbevételeken jelentkező plusz is. Az alapban lévő összegek a közvilágítással, intézményi rezsikiadások emelkedésével, kamatkiadásokkal, közösségi közlekedéssel, továbbá a hátrányos helyzetű budapesti lakosok rezsitámogatásával kapcsolatos többletigények fedezetének biztosítására használhatók fel.
Karácsony Gergely: Borzasztó nehéz időszak következik
A főpolgármester várja, hogy „a múzsa csókja megérkezzen Lázár János homlokára”.
Egyúttal – mint azt Karácsony Gergely bejelentett – elfogadták Budapest első energiacsomagját, amely csökkenti a közszolgáltatások működtetésének költségét és növeli a főváros energiaellátásának biztonságát. – Azon dolgozunk, hogy Budapest soha ne legyen kiszolgáltatva sem Oroszországnak, sem a változó kormányzati politikának. Ez a legjobb válasz az energiaválságra – írta.
Néhány konkrétumot is felsorolt, jelezve, hogy magukon kezdik a spórolást:
• A Fővárosi Önkormányzathoz tartozó épületeket nyáron nem lehet 25 foknál hűvösebbre hűteni, télen pedig 21 foknál melegebbre fűteni, kivéve az idősotthonokat és az ápolási tevékenységet végző intézményeket
• A fővárosi díszkivilágítás napi 2 órával rövidebb lesz és a közvilágításban 2024 végéig újabb 19 ezer elavult lámpatest cseréjére kerül sor, ez 40 százalékos energiamegtakarítást jelenthet majd lámpatestenként
• Budapest csatlakozik a „Városok energiamegtakarítási sprintje” kezdeményezéshez, amelyben Európa nagyvárosai osztják meg egymással legjobb ötleteiket és gyakorlataikat
• A napelemes fejlesztések támogatására állandó lakossági tanácsadó irodát létesítenek
