Nem Fónagy Jánossal, hanem a Posta vezérigazgatójával kíván tárgyalni Gémesi György, már meg is kereste Schamschula Györgyöt – erről tájékoztatta lapunkat a polgármester. Gödöllő vezetőjét azután kerestük meg, hogy kiderült, több önkormányzat is átvállalja egyes, bezárásra ítélt posták költségeit.
Cser-Palkovics András néhány napja közölte a Facebookon, hogy az öt székesfehérvári postafiók működésének felfüggesztése miatt levélben fordult a Posta vezetéséhez, valamint többször egyeztetett Vargha Tamással és az érintett önkormányzati képviselőkkel. Ezt követően november 7-én a Miniszterelnöki Kabinetirodán tárgyalt Fónagy János államtitkárral a november 12-ével bezárásra ítélt postahivatalok mihamarabbi újraindításáról. „A postahivatalok újraindításának feltétele, hogy fenntartásuk költségeinek egy részét átvállalja az önkormányzat a jövőben, azaz a posták működtetését a város az állammal közösen biztosítja. Csak ezzel tudjuk garantálni, hogy a kérdéses posták minél hamarabb kinyithassanak és működhessenek” – közölte Székesfehérvár polgármestere. Ennek előkészítése néhány hetet igénybe fog venni, tehát egyelőre az érintett posták zárva maradnak. Közben intenzív tájékoztató- és oktatóprogramokat indítanak az állami vállalattal közösen, hogyan lehet a lehető legtöbb ügyet, például a csekkbefizetéseket digitálisan intézni.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszter-helyettesével, Fónagy Jánossal tárgyalt Balaicz Zoltán is. Zalaegerszeg polgármestere azt írta, kedden este egyeztettek, Fónagy pedig elmondta neki, hogy „a Magyar Posta a jelenlegi jogszabályi elvárásokat messze meghaladva országosan 2600 fix postát üzemeltet, annak ellenére, hogy a jogszabályi kötelezettség 1600 posta működését írja elő. Mivel az európai energiaválság a vállalatot is érinti, ezért november 12-től ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését az energiafelhasználás csökkentése érdekében. A döntés után is több mint 2200 posta működik majd, ami még mindig 40 százalékkal haladja meg a kötelezettséget.”
Balaicz kitért arra, hogy a posta tevékenységének jövedelmező részén, például a csomagküldés területén erős a magánvállalkozói konkurencia, a veszteséges egyetemes szolgáltatást viszont senki más nem szeretné csinálni. Az emberek egyre nagyobb része választja az online megoldásokat, hiszen olcsóbbak és egyszerűbbek, míg mások továbbra is a postára járnak. „Ma még elég vegyesek az igények, nem könnyű ezeknek megfelelni és azt pénzügyileg is fenntartani”, írta. Zalaegerszegen is több postát zárnak be, ezek mielőbbi újranyitását szeretnék elérni, a működési költségek egy részét ezentúl átvállalná az önkormányzat. A kertvárosi postát mindenképp újranyittatnák, ott a napi ügyfélszám négyszáz körül mozog. A többi esetében húsz és kétszáz közti ügyfél fordul meg naponta a hivatalokban.
Bérköltségek felezéséről eddig nem volt szó
Gémesi György lapunknak elmondta, Fónagy nem kereste meg, és úgy gondolja, ő inkább politikai döntéseket hoz, a postaépületekről viszont – a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetőjeként – a vezérigazgatóval szeretne egyeztetni. Leírva még semmit nem látott, csak újságcikkeket olvasott, így jelenleg ő is kíváncsi, milyen konkrét feltételekkel működhetnek tovább az épületek. Találkozott olyan állítással is, miszerint a működési költségekbe, beleértve a dolgozók bérét is, be kellene szállni, „erről azért nem volt szó az első időszakban”. Korábban még arról beszéltek, hogy a megnövekedett energiaköltségek miatt kellene a postákat a téli időszakban bezárni. Bérköltségekről, más költségek megfelezéséről nem esett szó. Előbbi, tehát az energiaköltségek egy részének átvállalása még lehet tárgyalási alap a polgármester szerint, bár a jelenlegi helyzetben, amikor így is tízszeres energiaárakat kellene majd fizetniük, ez sem lenne egyszerű.
A településvezető szerint jó lett volna, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel ezeket közösen tárgyalják meg, akkor most egy tiszta és biztos helyzettel állnának szemben. Az viszont követhetetlen számára, hogy közzéteszik a bezárásokat, majd valaki utánamegy, más nem, és az előbbiek sajtónyilatkozatok formájában állnak elő megoldási javaslatokkal.
Gödöllőt is érinti amúgy a kérdés, egy postaépület zárna be. Gémesi elmondása szerint emiatt jó öt-hat kilométert kellene menniük az embereknek, ami elsősorban a nehezen közlekedő időseknek lenne probléma. Egy városrészt, öt-nyolcezer embert szolgál ki a posta, egy részük nyilván meg tudná oldani máshol is, de vannak, akik nem.
Nem normális állapot
– Nem normális állapot, hogy az önkormányzatnak kellene a postát üzemeltetnie – reagált lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő. Volt korábban a kormánynak egy kezdeményezése, amit ő jónak tartott. Ez alapján egy szolgáltatóházba szerveztek volna mindent, a kiskereskedelmi egységektől egészen a postáig. Van, ahol készült erre vonatkozó terv, máshol nem, végül megfeneklett az egész. – Hogy a Posta bajban van? Minden cég bajban van – tette hozzá Schmidt. Szerinte az államnak joga van hozzá, hogy a bezárásokról döntsön, de hogy az önkormányzat üzemeltesse a postaépületet és fiókot, „holnapután pedig még az alkalmazottakat is fizethesse”, az testidegen szerinte, „semmi köze az önkormányzatisághoz.”
Ha bezárják az érintett postákat, számolni lehet működési zavarokkal, hiszen elmondása szerint van egy megszokott szolgáltatási kör, ide tartozik például az orvosi ügyelet is. Sokan megszokták a működő helyeket, szeretnek oda járni, és Schmidt biztos benne, hogy néhány helyen a zárások problémákat okoznának. Személy szerint nem is érti, amikor olyan postákat zárnának be, amelyek öt-hatezer embert szolgálnak ki, például Siófok-Kilitinél vagy Zalaegerszegen. Miközben vannak helyek, ahol annyira lecsökkent minden, hogy egy-két személyt foglalkoztatnak, és a napi ügyfélszám sem éri el a tízet. A magyar állam jogosítványa eldönteni, hogy fenntartja-e eddigi formájában a szolgáltatást, Schmidt pedig úgy látja, eldöntötték, hogy nem kívánják, a posta pedig ezt végrehajtja.
Schmidt annak sem látja értelmét, ha ideiglenes megoldásként az önkormányzat átvállal bizonyos költségeket. – Mi lenne így ezt követően, mondjuk hat hónap múlva? – teszi fel a kérdést. A TÖOSZ vezetője nem tartja elegánsnak, hogy egy szót sem szóltak előre, csak közölték, hol zárnának be a postaépületek, mindenesetre ettől még vannak szerinte észérvek a racionalizálásra. Bizonyos dolgokat el lehet fogadni, de ez így nem állapot – mondta.
