A koronavírus-járványban elhunytakért, hozzátartozóikért, és a járvány miatt különös terhet viselőkért ajánlotta fel halottak napi szentmiséjét Erdő Péter, aki megemlékezett a nizzai Notre Dame-ban történt terrorcselekmény áldozatairól is.
A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a VIII. kerületi Szent József templomban hétfőn este elhangzott homíliájában felidézte a Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus tetteit, akit 1808-ban, alig 23 éves korában VII. Piusz pápa nevezett ki esztergomi érsekké, és aki alig egy évvel később, a napóleoni háború győri ütközetben alulmaradó, sebesült vármegyei katonák ápolása közben kapta el a tífuszt, majd halt meg. – Az ítélet napján, ahogy maga Jézus tanít minket, nem azt fogják kérdezni, hogy kinek milyen volt a származása, hogy ki milyen magas tisztséget töltött be életében, hanem elhangzik majd az Örök Bíró szava: „Beteg voltam és meglátogattatok”. Ez az, ami miatt a régiek közül sokan úgy tartották, hogy aki hittel, szeretettel, áldozatosan látogatja, ápolja a járványos betegeket, de elkapja a betegséget és ebben hal meg, az tulajdonképpen vértanú, hiszen keresztény szeretetből adta az életét – utalt az egészségügyi dolgozók áldozatvállalására a bíboros.
Kitért arra is, hogy a vértanúság címén végzett szentté avatás azt is megkívánja, hogy a vértanúságban szerepeljen az üldöző vagy a zsarnok, illetve annak valamilyen kiszolgálója is, aki a halált okozza. – A múlt héten Nizzában a templomban megölt katolikusokat méltán tekinthetjük vértanúknak, őket ugyanis szándékosan, a hit iránti gyűlöletből gyilkolták meg – hangsúlyozta.
– Az irgalmasság cselekedetei közül kettőre ma különösen emlékezzünk. Az egyik: halottakat eltemetni. Ez régen sem csupán egészségügyi hagyomány volt, hanem megadta a tiszteletet az Isten képére teremtett embernek. Keresztény hitünk szerint a megkeresztelt ember teste Isten temploma. Ezért veszünk búcsút elhunyt szeretteinktől egyházi szertartás keretében. Ezért látogatjuk sírjaikat is. De az irgalmasság cselekedete az is, hogy élőkért és holtakért imádkozunk. Hisszük azt, hogy aki a halálakor a kegyelem állapotában van, de még tisztulásra szorul, azt imádságunk segíti, hogy mielőbb az üdvösségre jusson – fogalmazott Erdő Péter.
