Akár a mérleg nyelvei is lehetnek a jövő évi választásokon a nemzetiségi képviselők, hiszen a nemzetiségi listák vezetői negyedannyi vokssal juthat a parlamentbe, mint bárki a pártlistákról. Ezért lehet nagy jelentőségű, hogy a Telex cikke szerint november 9-én nagy meglepetésre lemaradt a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom favoritnak számító jelöltje az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése által megszavazott nemzetiségi lista éléről, sőt, még a hétfős listáról is kiszorult.
A listavezetői szavazáskor az ORÖ elnöke, Agócs János 21 szavazatot kapott, a Lungo Drom-os Farkas Félixre – aki az elmúlt nyolc évben a parlament roma nemzetiségi szószólójaként dolgozott – csak 18 képviselő szavazott. Farkas (aki nem rokona Farkas Flórián fideszes képviselőnek, a Lungo Drom idén újraválasztott elnökének) azután a második körös szavazáson mindössze 5 voksot kapott az ülésen megjelent 45 képviselő közül, így maradt le teljesen a listáról. A hétfős listára így összesen egyetlen Lungo Drom-os képviselő került fel, Orsós Ferenc Gogen, mégpedig az utolsó helyre.
2018-ban egyedül a német nemzetiség tudott képviselőt küldeni a parlamentbe, a fideszes kötődésű Ritter Imrét, a romák viszont most arra készülnek, hogy ők is bejuttassanak képviselőt. Eldőlt, hogy a Fidesszel szövetségben lévő Lungo Drom így aligha rúg labdába.
Az eredményt eljárási szabálytalanságokra és jogtalanul leadott voksokra hivatkozva a Lungo Drom és szövetségesei bíróságon támadták meg, a RomNet tudósítása szerint azonban a Fővárosi Törvényszék múlt pénteken elutasította a beadványt.
A nemzetiségi választásról tudni kell, hogy azok a választók jogosultak a nemzetiségi listára szavazni, akik lemondanak a pártlistára való szavazásról. Az eddigi tapasztalatok szerint ahhoz, hogy egy nemzetiségi képviselő mandátumhoz jusson, és ezzel egyet elorozzon a pártok elől a 93 listás mandátumból, a részvételi aránytól függően 20-25 ezer szavazatra van szükség.
Eddig ez csak a német nemzetiségnek sikerült, amely 2018-ban 33 ezer feliratkozóval és 26,5 ezer ténylegesen szavazóval a német nemzetiségi önkormányzatnak sikerült a parlamentbe delegálnia Ritter Imrét (a határérték 23 831 volt). Ő azután egykori Fidesz-tagként belesimult a NER-be, szavazataival többször biztosította a kétharmadot a kormánypártoknak.
A roma közösségből 2018-ban alig 18500 ezren regisztráltak a nemzetiségi listára, de szavazni csak 5400 fő szavazott, így esélyük sem volt a mandátumra. A jövő évi választásra eddig 33200 fő regisztrált roma nemzetiségi szavazóként, így amennyiben mindannyian voksolnak, biztosnak mondható a roma nemzetiségi mandátum. Ez azonban kérdéses, mert 2018-ban a regisztráltaknak alig több mint harmada adta le szavazatát a nemzetiségi listára, ami azonban jövőre kevés lenne, amennyiben nem növekszik a listára regisztrálók száma.
