Nyaraink melegedtek a leginkább az elmúlt 50 év alatt, mely a hazai hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának a növekedését is eredményezte. Az ebből adódó jelentős hőstressz-terhelésért statisztikailag is kimutathatóan az emberi tevékenység a felelős.
A hőstressz az egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozásnak, mivel az emberi szervezet nagyjából 37 fokos, így az afölötti hőmérsékletet nehezen viseli. Ugyanakkor bonyolult dolog a hőérzet: nem kell extrém melegnek lennie, de ha ez magas páratartalommal párosul, és még direkt napsugárzás is ér minket, akkor a valós hőmérsékletnél jól magasabbat is érezhetünk. Ha viszont fúj a szél, az csökkentheti a hőérzetünket. Hőstresszről akkor beszélhetünk, ha a hőérzetünk meghaladja a 26 fokot. 32 fokig közepes értékű, 32-36 fok között pedig nagy hőstressz éri a szervezetünket. A 46 Celsius fok fölötti tartomány már életveszélyes – szerencsére hazánkban ilyen még nem fordult elő, de a napokban Indiában vagy Szaúd-Arábiában emiatt haltak meg sokan.
Az 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május-szeptemberi időszakban, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz. Ahogy nyaraink trendszerű felmelegedéséért, úgy a növekvő hőstressz-terhelésért is egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. Ez a társadalom jelentős részének komoly egészségügyi kockázat, az arra érzékenyeknek pedig életveszély. Az ilyen hőstresszes időszakok során kimutathatóan megnő a többlethalálozások száma – írja friss cikkében a Másfélfok. Az Alföld és Budapest lakói különösen veszélyben vannak. Szegedre vetítve ez azt jelenti, hogy júliusban gyakorlatilag megszűnik a kellemes időjárás, és a napok harmadán extrém hőstressznek lesz kitéve a város, valamint pár napra az életveszélyes értékek is megjelennek július-augusztusban.
Az elmúlt hetekben ugyan nem volt extrém magas a hőmérséklet, mégis a nedvesség és a gyenge szél miatt gyakran nagy hőstresszt érzékeltünk. A legnagyobb, több napon át tartó, 40 Celsius fok feletti hőstresszt természetesen a legmelegebb napunk környékén élhettük át 2007-ben. Ezen a napon a maximumhőmérséklet az ország mintegy egyötödén 40 fok felett volt (az abszolút rekord 41,9), de a hőérzet ugyanitt 43-44 Celsius fok körülinek adódott, ami már közel van az életveszélyes kategóriához. Érdekesség, hogy az eddigi legmelegebb nyáron (2022-ben, talán a szárazságnak köszönhetően) nem volt annyi extrém hőstresszes nap, mint például a két rekord évben, 2015-ben és 2012-ben.
A jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásával egyre növekvő éves maximális értékekre számíthatunk. Olyannyira, hogy a század végére a hőmérséklet a Délkelet-Alföldön elérheti a 45 Celsius fokot is, amely azt jelenti, hogy több évben is előfordulhat majd egy-egy napon életveszélyes hőstressz. A nagy hőstresszt nem könnyű elviselni, különösen Budapesten és a nagyobb városokban, mert itt éjszaka sincs igazi lehűlés a városi hőszigethatás következtében – a napközben felmelegedett beton és vas éjjel visszasugározza a hőt a környezetébe. Főleg a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők, az idősebbek és a gyerekek szervezete veszélyeztetett a nyári hőség idején – tanulmányokból tudjuk, hogy az extrém 2012-es évben a hazai hőhullámok harminc százalékos, míg a második legtöbb hőhullámos nappal bíró évben, 2015-ben 17 százalékos többlethalálozást eredményeztek.
