A kormány döntése értelmében a márciusban bevezetett és az év végén lejáró hiteltörlesztési moratóriumot a legveszélyeztetettebb rétegek számára újabb hat hónappal meghosszabbítják. Így a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a gyermeket nevelő családok számára január elsején automatikusan meghosszabbodik a moratórium anélkül, hogy azt külön kérniük kellene bankjuknál. Annak viszont, aki inkább fizetni szeretné a törlesztőrészletet, jelezni kell kívánságát a banknál, feltéve, hogy a március óta eltelt fél évben azt még nem tette meg. A vállalkozások csak akkor élhetnek jövőre is a fizetési halasztással, ha legkevesebb negyedével csökkent a cég árbevétele.
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor szakértője szerint érdekes kérdés lesz, hogy miként ellenőrzik a pénzintézetek a jogosultságot, hiszen a bank nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy van-e gyermekünk, vagy hogy munkanélküliek vagyunk-e, hiszen akár más banknál is lehet folyószámlája az embernek, amelyre a bér, illetve a különböző ellátások összege érkezik. Az ellenőrzés módszerét tehát az év végéig ki kell dolgozni.
Amennyiben marad a korábbi szabályozás, és a moratóriumot igénybe vevőknek később sem emelkedhet a törlesztőrészletük, akkor az érintetteknek a hitel futamidejének megnövekedésével kell számolniuk.
Érdemes végignézni, mit jelent a moratórium meghosszabbítása a visszafizetendő összeget illetően. Sándorfi Balázs elmondta, azzal tisztában kell lenni, hogy a havi fizetési kötelezettség ugyan nem változik, a futamidő megnövekedése miatt azonban mindenképpen emelkedni fog a visszafizetendő teljes összeg, hiszen hosszabb idő alatt fizetjük vissza a hitelt, mint ami az eredeti szerződésben szerepelt. A moratórium lejártát követően pedig a havi törlesztőrészletben – amely alapesetben tőketörlesztésből és esedékes kamatfizetésből áll – kevesebb lesz a tőketartozás visszafizetése, mert a normál kamat mellett az elhalasztott kamatfizetést is beleszámítják a havonta fizetendő összegbe. Így a tőketartozást hosszabb idő alatt fizeti vissza az adós, ezért az arra eső kamat mindenképpen emeli a visszafizetendő teljes összeget.
A Bankmonitor egy olyan lakáshitelen mutatja be a változást, ahol még 15 év van hátra a futamidőből, tízmillió forint a fennálló tartozás, és 4,5 százalék a kamat, amely a feltételezés szerint nem változik a kölcsönügylet lezárásáig. Ebben az esetben az év végéig fennálló moratórium, azaz kilenc hónap alatt 337 500 forint, míg a jövő év közepéig tartó meghosszabbított időszak alatt 562 500 forint kamat halmozódik fel.
Az első esetben, vagyis ha az év végén lejárna a moratórium, akkor 16 hónappal nőne meg a futamidő, a törlesztőrészletek száma is ugyanennyivel emelkedne meg. Amennyiben viszont jövő év júniusának végéig lenne érvényben a fizetés szüneteltetése, akkor több mint két évvel, egészen pontosan 26 hónappal hosszabb lenne a futamidő, és így a törlesztőrészletek száma is ugyanennyivel emelkedne.
A konkrét számok a következők. A moratórium nélkül összesen 13 769 820 forintot kellene visszafizetni. Amennyiben csak az idei év végéig veszi valaki igénybe a moratóriumot, úgy a felhalmozott kamatok és a futamidő megnövekedése miatt 14 268 587 forintot kellene törleszteni, azaz 498 467 forinttal nagyobb lenne a visszafizetendő összeg, mint az eredeti szerződés szerint. Amennyiben viszont 2021. június végéig veszi valaki igénybe a halasztást, úgy az eredetihez képest 815 704 forinttal többet kell majd visszafizetnie, azaz összesen 14 585 524 forintot.
Vagyis a 9, illetve 16 hónapos fizetési könnyítés ára csaknem félmillió, illetve több mint 800 ezer forint lenne egy átlagosnak tekinthető hitelszerződés esetén.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/39. számában jelent meg szeptember 25-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/39. számban? Itt megnézheti!
