Ismét keletről bővíti a vakcinakészletet a kormány. Mit kell tudnunk a kínai és indiai oltásokról?

Ismét keletről bővíti a vakcinakészletet a kormány. Mit kell tudnunk a kínai és indiai oltásokról?

Újonnan érkezett kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinák Tóth Imre veszprémi háziorvos Ördögárok utcai orvosi rendelőjében 2021. március 4-én (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Két újabb vakcinát engedélyeztek Magyarországon, erről azonban nem a magyar hatóságok, hanem a gyártó közleményéből értesülhettünk először. A kínai CanSino Biologics hétfőn jelentette be, hogy a Convidecia nevű vakcináját sürgősségi alkalmazásra engedélyezték hazánkban. Alig néhány órával később – közrejátszott ebben természetesen az időeltolódás is – már az operatív törzs is megerősítette az információt. Müller Cecília országos tiszti főorvos elmondta azt is, hogy a kínai mellett az AstraZeneca Indiában gyártott, de az eredetivel megegyező változata, a CoviShield elnevezésű védőoltás is alkalmazható lesz Magyarországon. Ezzel immár hét vakcina áll rendelkezésre.

A CoviShield a világ legnagyobb oltóanyaggyára, a Serum Institute of India terméke, és az AstraZeneca vakcinájának technológiája szerint, a licensz megállapodás keretében átadott dokumentáció alapján készül. Vagyis ez is vektor-alapú készítmény, ami azt jelenti, hogy egy hordozó vírus segítségével juttatja be az antigén genetikai kódját az emberi szervezetbe. A vakcina előnye, hogy olcsó, és normál körülmények között tárolható, és bár a hatékonysága elmarad a Pfizer, a Moderna vagy a Szputnyik V eredményeitől, ám – az AstraZeneca használatának tapasztalatai alapján – így is sikeresen alkalmazható a fertőzés megelőzésére.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) által nemrég ismertetett vizsgálati eredmény szerint a 80 év feletti korosztályban az AstraZeneca és Pfizer-BioNTech vakcináinak első dózisa a beadás utáni harmadik-negyedik héten egyaránt 80 százalék feletti hatékonysággal előzi meg az olyan súlyosságú megbetegedést, amely miatt a pácienst kórházba kell szállítani. Ugyancsak ez a két védőoltás a 80 év feletti korosztályban 83 százalékkal csökkenti a Covid-19 betegség okozta halálozások számát az első adag beadása után.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) emlékeztet rá, hogy az engedély kiadása az AstraZeneca vakcinával való összehasonlításon alapult, amelynek eredményeként megállapították, hogy a két termék szükséges mértékben hasonló, így a CoviShield hatásossága és biztonságossága az AstraZeneca vakcina alapján megállapítható. Ez alapján tehát a fent említett hatékonyságot feltételezhetjük az indiai oltóanyag esetében is. A BBC cikkében ugyanakkor hangsúlyozzák, a szérum indiai engedélyezése a szokásosnál sietősebben történt, és nem állt még rendelkezésre elegendő teszteredmény. Több kutató szerint azonban nincs miért aggódni, hiszen ez a vakcina feltehetően ugyanúgy működik majd, mint az AstraZeneca.

A kínai CanSino terméke is vektor alapú vakcina, amelynek legfőbb előnye, hogy a Janssen (Johnson&Johnson) oltóanyagához hasonlóan elegendő egy dózis a védettség kialakulásához. A gyártó jelentése szerint a vakcina 65,7 százalékos hatékonysággal előzi meg a tünetek kialakulását, és közel 91 százalékos hatékonyságot mutat a súlyos betegség megakadályozásában.

Az OGYÉI és nyomában az operatív törzs talán a kapcsolat lírai dallama miatt kanadai-kínai együttműködést emleget a vakcina kapcsán, ez az eddigi hírek alapján azonban inkább eufemizmusnak tűnik. A Convideciát valójában a kínai Népi Felszabadító Hadsereg tudósaival közösen fejlesztette a CanSino Biologics, Kínában a hadsereg tagjain tesztelték, és elsőként körükben engedélyezték a használatát.

Már csak azért sem érdemes Kanadához kötni, mert a két ország közötti diplomáciai feszültség hatására a közös fejlesztés terve már tavaly márciusban meghiúsult. Kína ugyanis megtiltotta a vakcinák kivitelét az országból, így a CanSino hiába kötött megállapodást egy halifaxi kutatóközponttal, végül máshol volt kénytelen tesztelni a készítményt. A Convideciával Mexikóban, Pakisztánban, Oroszországban, Chilében valamint Argentínában kísérleteztek, és Mexikó volt az első, amely Kína után vészhelyzeti engedélyt adott az alkalmazására.

Tavaly tavasszal úgy tűnt, a Convidencia lehet az első befutó a vakcinafejlesztési versenyben, ám a diplomáciai bonyodalmak végül lelassították a munkát. A 24.hu cikke Pierre Morgont, a CanSino nemzetközi üzletekért felelős vezető alelnökét idézi, aki a Fortune-nak elmondta: azért maradt ennyire le a fejlesztéssel a vállalat, mert újabb technológiát használ, mint a Sinopharm vagy a Sinovac, amelyek elölt vírusos vakcinák. Ezen kívül a CanSino még mindig viszonylag kis cég, így a munkafolyamatok lassabban zajlanak.

Pakisztánban sikerrel zárult a kínai oltóanyag tesztelése, az ország egészségügyi minisztere, Feiszal Szultán február elején hangsúlyozta, a vakcina kapcsán nem merültek fel egészségügyi problémák, Pakisztán a kínai gyártóval történt megegyezés alapján több tízmillió adagot igényel az oltóanyagból. A CanSino előrejelzése szerint egyébként a vakcinából összesen 500 millió dózist gyárthatnak le 2021-ben.