Itt a kormány terve az iparűzési adó átalakítására: fejlesztésellenessé teszik az önkormányzatokat?

Itt a kormány terve az iparűzési adó átalakítására: fejlesztésellenessé teszik az önkormányzatokat?

Navracsics Tibor (Forrás: Navracsics Tibor/Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az elmúlt években volt kormányzati program, ami a megyeszékhelyek, megyei jogú városok fejlesztését célozta (Modern Városok Program), és ami a magyar falvak fejlesztését támogatja (Magyar Falu Program ). Most a kettő között jönne valami. Navracsics Tibor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy január 1-től elindul a Versenyképes Járások Program: az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba, és a járások ezt pályázhatnák vissza, de a 2024-es szintig az önkormányzatok az iparűzési adójukat ugyanúgy megkapják – írja az ATV, amelynek kérdésére a miniszter azt mondta: ez nem centralizáció, hiszen visszapályázhatják a járások.

A Pénzügyminisztérium szerint nagyjából 65 milliárd lesz a 2025-ös iparűzésiadó-többlet, ezt pályázhatnák meg a járások. Ha ez az iparűzési adótöbblet a 250 millió forintot nem éri el, a költségvetés kiegészíti ezt, azaz legalább 250 milliós keretre pályázhat minden járás, a megyeszékhely központú járások esetében pedig a megpályázható keret 500 millió forint – mondta Navracsics, aki szerint a 174 járásból 135 olyan járás van, amelyik 250 milliós pályázati összeggel rendelkezhet, 6 megyeszékhely pedig 500 milliós keretre pályázhat.

A tájékoztatón elhangzott, hogy járási fejlesztési fórumok jönnek létre, a fórumokon a polgármesterek döntenek 2/3-os többséggel, hogy tompítsák a város és a környéke közötti fejlettségi különbséget, de „nem súlyozzák a lakosságszámmal” – mondta Navracsics.

A tájékoztatón arról nem esett szó, hogy ez miért tenné érdekeltté a rendszerben jelen lévő és jelentősebb iparűzési adót termelő településeket abban, hogy fejlesszék ilyen irányú kapacitásaikat. Hiszen, ha a többletet elveszik tőlük, akkor nem éri meg a településre vinni újabb ipari szereplőket, mivel azoknak olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek pénzbe kerülnek egy önkormányzatnak, de az általa megtermelt, eddig a településre költhető adót az állam elveszi. Meglehet, ez valóban nem centralizáció, ahogy azt a miniszter mondja, de nem is feltétlenül szolgálja a települések érdekét. 

Arról nem is beszélve, hogy egy település, ha nem akarja, hogy csak úgy elvonjanak tőle, akkor le is viheti az iparűzési adó mértékét, hogy az összbevétel változatlan maradjon, a többletet pedig ne vonják el tőle. 

Várható, hogy elég nagy szakmai vita alakul ki a közeljövőben ebben a kérdésben.