Drágulás Debrecenben – Megmagyarázták, miért szüntettek meg kedvelt bérlettípusokat

Drágulás Debrecenben – Megmagyarázták, miért szüntettek meg kedvelt bérlettípusokat

Debreceni tömegközlekedés: 2023. május 1-jétől újra járnak hétvégenként is a villamosok mindkét vonalon

Fotó: Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egy éven belül másodszor emelte a közlekedési tarifákat Debrecen önkormányzati vállalata, a DKV Zrt. Mint arról beszámoltunk, átlagosan 14,7 százalékos drágulást tartalmaz az új díjszabás, vagyis akadnak ettől nagyobb és kisebb mértékű változások egyaránt. Ez több eddigi kedvezményes bérletfajta megszűnésével és a pótdíjak jelentős emelésével is járt. Az egyik kivezetett bérletfajta az úgynevezett kiegészítő bérlet volt, amelyet különösen a környező településekről Debrecenbe ingázók kedveltek.

Egyebek mellett a kivezetés okára és a bérletfajta értékesített számára is kíváncsiak voltunk, ezért fordultunk a DKV Zrt.-hez, cikkünk május elsejei megjelenése előtt a társaság még türelmet kért a kérdéseink megválaszolásához. Időközben azonban megérkeztek.

 A szóban forgó kiegészítő bérleteket a helyközi utazási bérlettel ingázók vásárolhatták meg, amelyhez az utasok kedvezményt kaptak. Mint most a DKV érdeklődésünkre megírta: átlagosan a havi bérletet vásárló utasok 8 százaléka vásárolt kiegészítő általános, és 9 százaléka kiegészítő tanuló bérletet. Ugyanakkor azt, hogy ez számszerűen hány ilyen bérletet jelent, nem közölték.

A DKV a kiegészítő bérletek kivezetését a szintén május 1-jétől érvénybe lépő megye- és országbérletek bevezetésével magyarázta, mondván az „jelentős kedvezményt biztosít a vidéken élő, Debrecenbe érkező utasok számára”. A tájékoztatásukban megismételték korábbi indoklásukat. Ez arról szól, hogy a megyebérletek mellett ugyan forgalomban maradnak a viszonylatalapú helyközi bérletek is, de már 5 kilométeres távolság felett olcsóbb lesz inkább megyebérletet váltani. És mivel a DKV távolsági bérletet vásárló utasainak 97 százaléka 5 kilométer feletti bérletet vásárol, számukra gyakorlatilag megszűnik a kiegészítő bérletek létjogosultsága. Emellett – ahogy arról írtunk –, bevezetik a hóközi elektronikus bérleteket is a városi közlekedésben.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kiegészítő bérletek kivezetésével majd teljes árú helyi bérletet kell váltaniuk az ingázóknak. Erre azt írták: a hóközi bérletek rugalmassága miatt előre nem kiszámítható, hogy a DKV bevételei hogyan fognak változni.

Arról szintén beszámoltunk, hogy jelentősen, akár 50 és 100 százalékkal is megemelték a pótdíjakat, sőt, egyes esetekben a befizetési határidőket is szűkítették. A helyszíni bírság például 4000 forintról 6000-re növekedett, de például egy 11 napon túli befizetés már 18 ezer forintba kerül, miközben eddig egy 15 napon belüli befizetés esetén 5000 forintért meg lehetett úszni egy bliccelést. A bírságösszegek jelentős emelésének okára vonatkozó felvetésünkre a vállalat leszögezte: a pótdíjtételeken több mint 4 évvel ezelőtt változtattak utoljára. Azóta a jegyekhez és a bérletekhez viszonyított értékük csökkent, az infláció pedig folyamatosan növekedett. Azért, hogy megmaradjon a visszatartó erejük, a pótdíjtételek módosítására van szükség a fizető utasok érdekében. A cél ugyanis nem a pótdíjnak, hanem az utazás díjának a megfizettetése. Hozzátették: a DKV pótdíjainak mértéke az emelést követően sem éri el a többi nagyváros által jelenleg alkalmazott pótdíjtételeket.

A viteldíjak emelését egyébként az inflációval indokolta Debrecen önkormányzati tulajdonú közlekedési társasága, ahol januárban a hétvégékre leállították a villamosközlekedést mindkét vonalon, a szerelvények helyett pótlóbuszok közlekedtek (ezek egyébként május 1-jével újraindultak). Ezen túlmenően még ősszel ritkították is tömegközlekedési járatokat, amely – mint arra a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület elnöke, Jónás Zoltán lapunk érdeklődésére rámutatott: jelenlegi formájában nem versenyképes sem a kerékpáros, sem az autós közlekedéssel. Eközben a városnak egyre többe kerül a közlekedési vállalat finanszírozása. A helyi közlekedés üzemeltetési költségeinek ugyanis csupán 30 százalékát teszik ki az utasok által megfizetett menetdíjak. A költségek fennmaradó részének 65 százalékát az önkormányzat állja, és 5 százalékot térít az állam. Idén nagyjából 10 milliárd forintot kell betolni a DKV Zrt.-be, ennek egy részét ingatlanok eladásából fedezi az önkormányzat.