– Történelmi lehetőség kínálkozik a főváros számára, hogy az M3-as metróvonal felújítása után a felszíni útszakaszokat is rendbe tegye – mondta Karácsony Gergely egy pénteki sajtótájékoztatón. Az eseményen a főpolgármester a rekonstrukcióban (mások mellett) érintett négy kerület vezetője – Soproni Tamás, Niedermüller Péter, Pikó András és Baranyi Krisztina (képviseletében Reiner Roland alpolgármester) – társaságában mutatta be az évtizedes időtávban gondolkozó Újjáéledő sugárutak 2030 elnevezésű koncepciót. A tervek szerint a Váci út, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Üllői út szakaszai újulnak meg: a jelenlegi „belvárosi autópályákat” zöld, gyalogos- és kerékpárosbarát, élhető sugárutak váltják majd fel. – A 150 éves Budapest visszakapja a méltóságát – foglalta össze a koncepciót Karácsony Gergely.
– Nem lenne jó, ha a metró szebben nézne ki, mint az utca, a felszínen így legalább annyi tennivaló akad, mint a föld alatt volt – fogalmazott a városvezető, aki elmondta azt is, hogy az év első felében átadják az M3-as metró teljes szakaszát, így a Nagyvárad téri és a Lehel téri megálló is bekapcsolódik a hálózatba. A főpolgármester hangsúlyozta, nem sétálóutcákat akarnak kialakítani a fent említett útszakaszokból, de a jelenlegi autópálya jellegű közlekedést mindenképpen megszüntetnék, hogy „visszatérjen az élet ezekre a városrészekre”.
Tarlós mint pozitív példa
A főpolgármester szerint a fejlesztési tervek átnyúlnak a politikai ciklusokon, és zömében szakmai érvek mentén újítják meg a várost, példaként a Károly körút rekonstrukcióját hozta fel – fotókkal illusztrálva –, amelyet 2011 előtt a zsúfoltság határozott meg, azóta azonban a zöldítés és a forgalmi változtatások miatt lényeges élhetőbb. – Lehetséges a megújulás – vonta le a következtetést Karácsony Gergely a Tarlós István vezette főváros eredményeire hivatkozva. Ez a lehetőség ugyanakkor egyelőre inkább csak feltételes módban fogalmazandó, a megvalósítás ugyanis egy 200 milliárd forintos EU-támogatástól függ, ez pedig része annak a finanszírozási csomagnak, amelyet a magyar jogállamiság anomáliái miatt befagyasztott az Európai Bizottság. De a főpolgármester szerint amint „Magyarország visszatalál a jogállami útra”, megkapjuk a pénzeket, és elkezdődhet a sugárutak megújítása is.
A koncepció lényege, hogy az érintett útszakaszokon nagyobb szerep jusson a gyalogosoknak és a bicikliseknek. Ennek érdekében a metró megnyitását követően az eddig a pótlóbuszok számára fenntartott sávot a kerékpárosok kapják meg, kivétel ez alól a belvárosi szakasz, a Károly körúton az autósok újra birtokba vehetik a korábbi buszsávot. Kiemelt része a koncepciónak, hogy fejlesztik és bővítik a villamoshálózatot, illetve a troli-közlekedést. Előbbi esetében a Bajcsy-Zsilinszky úton ismét járhatnak majd villamosok, és így létrejöhet az Újpesttől Újbudáig tartó fonódó hálózat. – Történelmi bűn volt kivezetni a villamost a Bajcsy-Zsilinszky útról – fogalmazott Karácsony.
Zebrák és Podmaniczky Park
Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke elárulta, hogy az érintett vonalra tervezett CAF villamosok miatt – amelyekből 2026 végéig 124 darab közlekedhet majd Budapesten – a Szabadság híd is rekonstrukcióra szorul, az új járműveket ugyanis nem bírná el a jelenlegi szerkezet. A trolik esetében fontos változás, hogy a 72-es járat egészen Kőbányáig közlekedne, kiváltva a 9-es járat dízel autóbuszait. És ennek szellemében fejlesztenék a trolihálózatot, alacsonypadlós, légkondicionált, önjáró járművekkel – 2023 végéig összesen 108 trolival.
A gyalogosbarát város koncepciójának részeként új átkelőhelyeket létesítenek, hiszen a főpolgármester szerint „nem szabad az aluljáróba száműzni a gyalogosokat”. Eddig 7 csomópontban 17 új lámpás gyalogátkelőt hoztak létre. A metró felújítás lezárultával a főváros egyik neuralgikus pontja, a Nyugati tér is alapvetően változik meg: elkészülnek a zebrák, átláthatóvá és átjárhatóvá téve a környéket.
– Fel kell támasztani a Nyugati teret – fogalmazott Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, aki szerint egy akadálymentes, gyalogos- és kerékpárosbarát teret hoznak majd létre. Ennek egyik eleme az aluljáró rekonstrukciója, ez a következő ciklusban újulhat meg, a másik pedig a felüljáró elbontása, erre is a közeljövőben kerülhet majd sor. A kerület vezetője elárulta, a Ferdinánd híd és az Eiffel tér közötti rozsdaövezetet – amelynek revitalizációjára számos koncepció született korábban – Podmaniczky Park néven zöldterületként élesztenék fel, és adnák át a közönségnek. Erről tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal, amely kerületi és fővárosi finanszírozás esetén nem támasztana akadályt a park létrehozása elé.
30 perc keringés, 9 évvel rövidebb életek
Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester az előző városvezetés semmitmondó koncepcióját bírálva hangsúlyozta a jelenlévők elszántságát, majd a kerületi forgalomcsillapító intézkedéseket elemezte. – Nem lehet ennyi autót beengedni a belvárosba, nem hagyhatjuk, hogy parkolóvá váljon a belső városrész – mondta. Példaként említette, hogy a VII. kerületben összesen több mint 12 ezer autót regisztráltak, ám mindössze 7 ezer parkolóhely található Erzsébetvárosban. – Mindenkinek van két lába, és gyalogolni jó – hívta fel a figyelmet Niedermüller Péter az alternatív közlekedési módokra. A konkrét intézkedésekről szólva elmondta, hogy megújítják a Klauzál teret, ahol a zöldfelület mértéke a jelenlegi 30-35 százalékról 60 százalékra nő. – Emberibb, élhetőbb kerületet szeretnénk, hogy Erzsébetvárosról ne a szűk, büdös és koszos utcák jussanak eszébe – fogalmazott.
Pikó András, Józsefváros első embere drámai jelenettel indított: egy helyi autósnak legalább 30 percet kell keringenie átlagban, mire parkolóhelyet talál, ez jelentős légszennyezést feltételez, nem csoda, hogy a VIII. kerületi férfiak 9 évvel rövidebb ideig élnek a magyar átlagnál. Az előtte szólókhoz hasonlóan Pikó szemei előtt is zöldebb és élhetőbb kerület lebeg.
A Baranyi Krisztinát helyettesítő Reiner Roland konkrétumokkal nyitott: a Pöttyös utcai és az Ecseri úti metróállomások felújításával Ferencváros zöld és rendezett környezet teremtene a nem túl XXI. századi állapotok után. Az alpolgármester a Népligeti felüljáró kapcsán elmondta, hogy az elbontás kívánatos alternatívának tűnik, a közlekedési hálózat megújításáról szólva pedig hangsúlyozta, hogy a Közvágóhíd környéki építkezéseknek köszönhetően a következő években 5-6 ezer új lakás készülhet el, és fontos lenne, hogy az azokba költöző több ezer embernek lehetősége legyen tömegközlekedéssel elérni a belvárost, és ne üljön mindenki autóba.
Újságírói kérdésre Balogh Samu elmondta, hogy naponta 300 ezer autó érkezik a fővárosba az agglomerációból, és ennyi járműnek képtelenség P+R parkolókat létesíteni, ehelyett az elővárosi vasútvonalat kellene fejleszteni, de a kormány láthatóan letett erről a korábban felmerült tervéről. Karácsony Gergely ugyancsak kérdésre elmondta, az új Nemzeti Galéria a „legrosszabb helyen lenne” a Városligetben, ott kéne maradnia, ahol most van, vagyis a budai Várban. – A politika ne akarjon az emberek feje fölött uralkodni, átvitt és szó szerinti értelemben sem, a Vár legyen a kultúra és a turizmus terepe, ne a politikáé – mondta a főpolgármester, akit a fővárosi orvosi rendelők állaomsításáról is kérdeztek. – Nem vagyunk zsarolhatók – válaszolta Karácsony, aki szerint a kormány az egészségügy államosításával felrúgja a 2019-ben kötött megállapodást. Annak értelmében ugyanis a 2023-as atlétikai világbajnokság fővárosi támogatásáért cserébe az állam 50 milliárd forint értékben vállalta a budapesti egészségügyi rendszer megújítását.
Bejelentkeztek az egyházak
Végleg elszakadva a közlekedéstől, az RTL arról faggatta a polgármestereket, hogy érkezett-e már hozzájuk egyházi megkeresés önkormányzati tulajdonban lévő épületre. Terézvárosban az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) jelentkezett be egy 1 milliárd forintból felújított ingatlanért, de Soproni Tamás elutasította a kérést. A VII. kerületben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szeretné megszerezni a jelenleg – az előző városvezetés idején kötött szerződés alapján „nagyon előnyös” feltételekkel – bérelt, több mint 1 milliárd forint értékű épületet, de ők sem járnak majd sikerrel.
Józsefvárosban három ingatlant igényeltek egyházi szervezetek: a pannonhalmi bencésekkel szerződést kötöttek, de a kerület megtartotta az érintett ingatlan tulajdonjogát; a Magyar Pünkösdi Egyház kérte iskola a KLIK kezelésében van, és várhatóan nem kerül egyházi tulajdonba; a Magyar Evangéliumi Testvérközösség által használt Dankó utcai épületegyüttes helyzete pedig az Iványi Gábor vezette egyház „állami diszkriminációja” miatt bonyolult. Ferencváros egyelőre nem kapott egyházi megkeresést.
