Karsai Dániel: Az alaptörvény nem tiltja a megengedőbb életvégi szabályozás bevezetését

Karsai Dániel: Az alaptörvény nem tiltja a megengedőbb életvégi szabályozás bevezetését

Karsai Dániel a Parlamentben 2023. november 30-án (Forrás: Momentum)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az alaptörvény nem tiltja a jelenleginél megengedőbb életvégi szabályozás bevezetését – erről beszélt a Parlamentben a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenvedő és az eutanáziáért küzdő Karsai Dániel. Az alkotmányjogász a Momentum meghívására vett részt az Országgyűlés ülésén és a karzaton követte figyelemmel a napirend előtti felszólalásokat, amelyek részeként az ő ügye is terítékre került.

Több ellenzéki képviselő is Karsai Dániel ügyét hozta fel, amikor az Országgyűlésben felszólalt. A kormány nevében Répássy Róbert válaszolt, aki azt mondta, hogy a kormány tagjai mélyen együttéreznek minden szenvedővel, de azt vallják, hogy nincs felesleges élet. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kormánypárt életpárti és az életet védi.

Karsai Dániel később újságíróknak – az MTI beszámolója szerint – arról beszélt, hogy sem a magyar alaptörvényből, sem a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlatból nem következik, hogy ne lehetne bevezetni megengedőbb életvégi szabályozást a jelenleginél. A vonatkozó, 20 éve született alkotmánybírósági döntés azt mondta ki, hogy a jelenleg is hatályban lévő szabályozás – ami csak nagyon szűk körben teszi lehetővé az életvégi döntéseket – rendben van, nem sérti az alkotmányt. Arról azonban a testület egy szót se mondott, hogy egy akár jóval megengedőbb szabályozás sértené az alkotmányos szabályokat és az Alkotmánybíróság gyakorlatát.

A kérdést Karsai Dániel Strasbourgig vitte, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy elismertesse az ő és hozzá hasonló betegségben szenvedők eutanáziához való jogát. Mint mondta, a magyar szabályozás alkotmányos szempontból teljesen nyitott, tehát egy esetleges strasbourgi siker esetén a magyar alkotmányos rendet nem sértené ilyen típusú törvénymódosítás. Döntés várhatóan januárban lesz.