Ha legalább részben helyt ad a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel keresetének, akkor Magyarországnak változtatnia kell a jogszabályokon, arra vonatkozóan azonban nem adnak konkrét útmutatást a strasborugi ítéletek, hogy pontosan milyen jogszabályokat kell alkotni. Karsai Dániel hétfőn jelentette be: a Bíróság értesítette, hogy június 13-án hirdetnek ítéletet az ügyében. A 47 éves, súlyosan beteg alkotmányjogász azért küzd, hogy életvégi döntést hozhasson, vagyis igénybe vehesse az eutanázia valamilyen formáját. Ügyvédje, Frank Evelyn elmondta: ha a Bíróság teljes egészében helyt ad a keresetnek, akkor Magyarországnak akár ez utóbbit is lehetővé kell majd tennie, de helyt adhat részben is a keresetnek, vagy elutasíthatja azt – ebben az esetben a Bíróság Nagykamarája elé terjesztenék az ügyet.
– Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ítéletben nem ad a magyar államnak útmutatást, hogy pontosan milyen jogszabályokat alkosson, ezért nem lehet előre megmondani, hogy pontosan milyen jogszabályok születhetnek az életvégi döntések kapcsán Magyarországon, ha a bíróság helyt ad Karsai Dániel keresetének – mondta a Magyar Hangnak Frank Evelyn, Karsai Dániel ügyvédje.
A 47 éves magyar alkotmányjogász, Karsai Dániel azután fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJB), hogy kiderült, halálos és gyógyíthatatlan betegségben, amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenved, amelynek következtében a teste teljesen lebénul, és mindezt tiszta tudattal kell elviselnie. Karsai Dániel azt kérte a Bíróságtól, állapítsák meg, hogy a magyar állam azzal, hogy nem biztosítja számára a méltó halál lehetőségét –az életvégi döntés valamilyen formáját – megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogait. A jelenlegi magyar szabályozás szerint büntethető lenne az is, aki Karsai Dánielt hozzásegíti az eutanáziához egy olyan külföldi országban, ahol az jogszerűen végrehajtható. Karsai Dániel nemrég jelentette be, hogy a Bíróság tájékoztatása szerint június 13-án hirdethetnek ítéletet az ügyében.
– Karsai Dániel több jogának megsértését igazoltuk, így a kínzás és embertelen bánásmód tilalma, a vallásszabadság, az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jog és a diszkriminációtilalom megsértését. Ha az EJEB helyt ad a keresetnek, és kimondja, hogy a magyar állam megsértette Karsai Dániel emberi jogait, akkor a magyar államnak jogalkotás útján kell rendeznie a helyzetet – mondta az ügyvéd.
Frank Evelyn hozzátette: az, hogy milyen jogszabályváltozás következhet egy számukra kedvező ítélet esetén, attól függ, hogy milyen mértékben ad helyt a Bíróság a keresetnek. Ha teljes mértékben helyt ad, akkor Magyarországnak az Egészségügyi törvényben kell az életvégi döntéseket szabályoznia, vagyis valamilyen formában az orvosilag asszisztált öngyilkosság lehetőségét kellene biztosítania. Az is előfordulhat, hogy a Bíróság nem ad teljes mértékben helyt a keresetnek, hanem például csak azt mondja ki, hogy jogsértő a külföldön végrehajtott asszistált öngyilkosságban közreműködő személyeket megbüntetni. Ez utóbbi nem lenne egyedülálló eset: a német Alkotmánybíróság például már kimondta, hogy külföldi elkövetés esetében erre nem terjed ki a német állam szuverenitása.
Ha a Bíróság részben vagy egészben helyt ad a keresetnek, akkor határidőt szab Magyarországnak, hogy az ítéletnek megfelelően rendezze a magyar jogi helyzetet. Frank Evelyn elmondása szerint változó, hogy milyen határidőt szab a Bíróság, de egy ilyen komplex, emberi életet érintő kérdés szerinte komoly társadalmi és szakmai egyeztetést igényel, szerinte a Bíróság várhatóan ennek megfelelően döntene a határidőről, ha jogalkotásra kötelezné Magyarországot. Ha pedig Magyarország nem hajtaná végre az ítéletet, ahogy arra már korábban is volt példa, akkor az Európa Tanács mellett működő Miniszterek Bizottságánál élhet panasszal az érintett.
Ha viszont a Bíróság azt állapítja meg, hogy Karsai Dánielnek az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogai nem sérültek, akkor három hónapon belül az úgynevezett Nagykamarától lehet kérni az ügy újratárgyalását – Ha kedvezőtlen lesz az ítélet, mindenképpen a Nagykamara elé terjesztenénk az ügyet. De ismerve a kormány álláspontját, az is valószínű, hogy kedvező ítélet esetén a kormány is fog nagykamarai kérelemmel érni – mondta a kiltásokról az ügyvéd. Azt ugyanakkor hozzátette: három évtized alatt mintegy tízezer magyar ügy fordulhatott meg a Bíróság előtt, és mindössze 11 ügyben tartottak nagykamarai tárgyalást, vagyis a strasbourgi Bíróság ritkán dönt az ügy újratárgyalása mellett.
