A megkérdezettek kétharmada ellenzi azt a fideszes elképzelést, hogy a kormánymegbízottakat átnevezzék főispánokká, a megyéket pedig vármegyékké – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. A kormányzati tervről kedden szavaz a parlament.
Mindössze tíz százalék mondott igent, további kettő inkább igent arra, hogy a kormánymegbízottakat a jövőben főispánoknak nevezzék. A megkérdezettek 64 százaléka elutasította az ötletet (itt is megjelent további 2 százalék, amely „inkább nem”-mel válaszolt). A válaszolók 16 százaléka pedig gumicsontnak, figyelemelterelésnek tartja a Fidesz elgondolását. 6 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Az ellenzékiek esetében elsöprő az elutasítottság (93 százalék), de a politikai értelemben bizonytalanok körében is bőven meghaladja a kétharmadot (72 százalék). És még a kormánypártiak közül is megközelítőleg kétszer annyian nem értenek egyet a javaslattal, mint ahányan igen (41, illetve 23 százalék).
Nagy Feró: Ha a fideszesek akarják a főispánságot, akkor rendben van
A rendszerváltáskor még azt mondta, a génjeiben is tiltakozik az olyanok ellen, mint a vármegye, a főispán, a ténsúr és a nagyságos úr.
A megkérdezettek négyötöde, 80 százaléka szerint a főispánok újbóli felbukkanása nem erősíti a nemzettudatot. Még a fideszesek csaknem kétharmada (64 százalék) is ezen a véleményen van.
Hasonló arányok jöttek ki akkor is, amikor a megyék átnevezése volt a téma. A Publicus vizsgálata arra jutott: a magyar társadalom 66 százaléka nem akarja, hogy a kormány visszahozza a vármegyéket (további 2 százalék inkább nem akarja) és mindössze 13 százalék akarja (plusz 4 százalék inkább igen).
