Kikutatta a titkosszolgálat, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót az Ezalényeg.hu

Kikutatta a titkosszolgálat, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót az Ezalényeg.hu

Az Ezalényeg.hu megrongált plakátja Bicskén 2022 januárjában. Forrás: olvasónktól.

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) – áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel. A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta. „Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti” – olvasható az átiratban.

A Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átirat alapján az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át. Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor „a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott”.

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai. A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel – olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek „megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is”. Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy „az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak”. Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel – írják. A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami – az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett – megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez „a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia”. Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre – fogalmaznak a dokumentumban.

Mint ismert, az ellenzék korábbi közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter beszélt arról, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampányban támogatást kapott az Action for Democracy nevű szervezettől. A politikus azóta is állítja, hogy ezt az összeget nem a pártok használták fel – ami egyébként a törvényekbe ütközne –, hanem a mozgalma. Bár az kérdés, mennyire lehet elválasztani egy választási kampányban a kettőt. A nemzetbiztonsági bizottság már korábban is foglalkozott a kérdéssel, majd nyilvánosságra is hozták az akkori titkosszolgálati jelentést. A kormánypártok pedig a dollárbaloldalozós kampányt építettek erre.