Közös közleményben állnak ki a magyarországi Átlátszó mellett azok a szerkesztőségek, amelyek részt vettek a határokon átnyúló tényfeltáró újságírói projektben, ami miatt a hazai propaganda-média össztüzet indított a Bodoky Tamás vezette szerkesztőség ellen.
„A magyarországi kormánypárti média rendkívül súlyos vádakkal (nemzetárulás, külföldi megrendelésre való munka, a határon túli magyarok ellen intézett támadás, nemzetbiztonsági fenyegetés) illeti a budapesti Átlátszó szerkesztőségét. Az Átlátszó azért került a támadások kereszttüzébe, mert partnerként részt vettek egy olyan határon átnyúló tényfeltáró projektben, mely a magyar kormány határon túli támogatásait volt hivatott feltérképezni, és melyet az Átlátszó Erdély vezetett.(...) A kisebbségi magyar újságírókat tömörítő szerkesztőség egyik célja a magyar kormány határon túli támogatásainak a monitorozása. Közpénzekről lévén szó közérdek fűződik annak megismeréséhez, hogy ezeket a támogatásokat mire költik. Elítéljük az Átlátszó ellen indult lejáratókampányt, mely egy olyan projekt kapcsán indult, melyet két éve publikáltunk, és melynek megállapításait azóta sem vitatta senki. A publikáció előtt a projektben dolgozó újságírók megkeresték a Bethlen Gábor Alapot egy sor kérdéssel, azonban az alap nem válaszolt” – fogalmazták meg.
„Alulírott újságírók, a tényfeltáró projekt partnerei felszólítjuk a kormánypárti médiát hogy hagyják abba Átlátszó elleni lejáratókampányt. Továbbá felszólítjuk a magyar kormányt, hogy ítélje el a régióban működő független médiaorgánumok ellen intézett támadásokat, valamint az Átlátszó és újságírói elleni gyűlöletkeltést” – írja a szerbiai Milica Šarić (Centar za Istraživačko Novinarstvo Srbije), Anuška Delić (Oštro), a szlovák Lukáš Diko (Investigatívne Centrum Jána Kuciaka), valamint az erdélyi Sípos Zoltán (Átlátszó Erdély).
Sípos Zoltán egyébként egy választ is megfogalmazott Huth Gergelynek, aki a Magyar Nemzetnek nevezett újságban írt többször is az ügyről. „Én magam a magyarországi támogatásokról még a második Fidesz-kormány előtt kezdtem el írni az azóta megszűnt Transindex újságírójaként. Emlékszem, annak idején a Fidesz jelenlegi prominens politikusai nemcsak forrásaink voltak, hanem konkrétan segítettek is felgöngyölíteni egy-egy, a szocialista kormányhoz fűződő ügyet. Akkoriban nemhogy kifogásolták, de meg is köszönték, ha írtunk egy-egy gyanús projektről. Dehát ez ilyen, az idők változnak” – fejtette ki. A mostani helyzetben viszont az a legnagyobb probléma, hogy a támogatások átláthatatlanok, és nem követnek egy koherens, mindenki számára érthető fejlesztési elképzelést.
„Márpedig nem kell könyvvizsgálónak lenni, hogy lássuk, egy-egy forint azért néha elgurul. Hogy egyebet ne mondjak, a magyar kormány 4 év alatt mintegy 7,45 milliárd forinttal (kb. 20 millió euró) támogatta egy erdélyi médiatröszt létrehozását. A tröszt eredetileg azzal a céllal indult, hogy alapjaiban megújítja és fenntartható pályára állítja a halódó erdélyi magyar sajtót, miközben »aggályosan figyelnek arra, hogy a pénz ne folyjon el«. A bőkezű támogatások azonban elapadtak, a médiatröszt a nyomtatott sajtótermékeit megszüntette, alkalmazottainak 70 százalékát utcára tette idén januártól. Korszerű és gazdaságilag fenntartható lett-e az erdélyi magyar sajtó? Hát izé. Elfolyt a pénz? Igen. Vajon meg fogja-e vizsgálni az adományozó, hogyan költötték el a támogatásokat, miért csak pár évnyi működésre volt elegendő 20 millió euró? Valószínűleg nem” – írta válaszában Sípos.
