Halálos csóknak bizonyult a Demeter Szilárd-féle erdélyi Kesma ölelése: nemcsak bezárják december végétől az évek során szisztematikusan felvásárolt nyomtatott sajtótermékeket, de a rádiók és online újságok esetében is elküldik a munkatársak több mint felét. A Fidesz határon túli médiabirodalma nagyszabású tervekkel indult, de csúfos kudarc lett belőle, de legalább jó sok pénzébe került a magyar adófizetőknek.
Október közepén szűkszavú közlemény jelent meg a Székelyhon.ro regionális portálon: „a nehéz gazdasági helyzet és annak valószínűsíthetően hosszabb távú fennmaradása arra kényszerít bennünket, hogy a tevékenységeinket átszervezzük az év végéig. A legészszerűbb döntés ebben a helyzetben, hogy 2022. december 30-tól felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést és kézbesítést, valamint a lapkereskedelmet. Az elektronikus médiumok (online portálok, rádiók, újmédiás tartalmak) továbbra is az erdélyi magyar közösség szolgálatában állnak. Príma Press Kft.”
A székelyföldi nyomtatott újságok előfizetőit sokkoló döntés azt jelentette, hogy megszűnik a Krónika országos napilap, a négy regionális napilapból 2019 nyarán összevont Székelyhon, a felsőháromszéki olvasókat kiszolgáló, szintén naponta megjelenő Székely Hírmondó, a Heti Hirdető hetilap, valamint a Nőileg havi magazin. Azt már a döntés pillanatában tudni lehetett, hogy a tördelőkre, a nyomtatott lapokkal kapcsolatos műszaki dolgozókra és a lapterjesztőkre nem lesz szükség, de hogy még kit fognak kirúgni, arról azt hallottuk: később, a közvetlen felettesek közlik az érintettekkel.
Ez a napokban zajlik, és rengeteg embert érint. Információink szerint elküldik az eddig a print és az online oldalakat is kiszolgáló teljes fotórovatot, megválnak főmunkatárstól és a legnagyobb székelyföldi városban dolgozó tudósítótól, de online újságíróktól is. Még az elméletileg nyereséges rádióknál is komoly karcsúsítások lesznek: a marosvásárhelyi Gaga Rádiónál például elküldenek legalább két hírszerkesztő-bemondót és a hétvégi műsorok teljes stábját. A szentgyörgyi rádiónál legalább három emberrel közölték, hogy januártól nem számítanak rájuk, de Gyergyóból és máshonnan is jöttek ilyen hírek. Van olyan újságíró, akinek három hónap lett volna a nyugdíjig, de neki is mennie kell.
Nagyon furcsa, hogy alig két hónappal a bezárások bejelentése előtt még vásároltak nyomtatott sajtóterméket – a felsőháromszéki Székely Hírmondó napilapot szeptembertől vette át a Médiatér, világmegváltó tervekkel. Bár az is lehet, hogy más volt a cél a bevásárlással – egyik forrásunk szerint a letöltendő börtönbüntetése elől Magyarországon bujkáló expolitikust, Olosz Gergelyt fizették ki a tranzakcióval – a Székely Hírmondót ugyanis egyértelműen a volt RMDSZ-szenátorhoz kötik. Olosz egyébként Semjén Zsolt közeli barátja.
A Transtelex elérte Demeter Szilárdot a bezárások után, de a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója kibújt a válaszadás alól: szerinte neki már más feladatai vannak, és nem érzi felelősnek magát azért, ami az általa gründolt médiatrösztnél történik.
A magyar kormány az erdélyi médiaprojektre eddig legalább 7,5 milliárd forintot költött. A korábban ismeretlen Erdélyi Médiatér Egyesület az erdélyi magyar sajtó messze legnagyobb szereplőjévé vált: ma már azokat a médiaorgánumokat könnyebb felsorolni, amelyek nem tartoznak az egyesület portfóliójába. A már említett, januártól megszűnő nyomtatott médiumok mellett számtalan honlap, és a legfrissebb Heti Hirdetőben megjelent grafika szerint 12 rádió is tartozik a portfólióhoz, ugyanis Csíkszeredában is épp elnyertek egy frekvenciát. A 28 oldalas hirdetési és bulvárújságban találtunk még több érdekességet – a címlapos anyag a „Nehezebben rúghatnak ki” címet viseli (és arról szól, hogy Romániában kiszélesítik az alkalmazottak jogait), és belül egy háromnegyed oldalas Médiatér-hirdetés van a következő idézettel: „nincs semmi a világon, ami erősebb volna, mint a papírra írott szavak”. Könnyen lehet, hogy ez a szerkesztők picit megkésett lázadása a bezárás ellen. Az biztos: Erdélyben pont a Fidesz törzsszavazói, az idősödő olvasók maradnak nyomtatott magyar szó nélkül.
Olvasókkal is beszélgettünk kis falvakban: sokan a tévéműsorok és az apróhirdetések (különösen a gyászjelentések) miatt rendelték meg még mindig az év végén megszűnő lapokat. Abban mindenki szinte biztos volt: ami decemberben leáll, az többet soha nem fog újraindulni.
A Székely Hírmondó bedőlése a még megmaradt erdélyi magyar sajtót is veszélybe sodorja: ugyanabban a sepsiszentgyörgyi nyomdában nyomják a kisebb példányszámú Háromszéket és a Hargita Népét is, ahol a hatezer példányos Hírmondó készült. Információink szerint a legnagyobb megrendelő kiesése bajba sodorhatja a nyomdát – ha az becsődöl, legközelebb Kolozsváron vagy Bukarestben készülhetnek el a megmaradt lapok. Úgy tudjuk, a rádióknál felmondják a bérleti szerződéseket, és elindul az eddig külön működő adók egyesítése. A folyamatra rálátó egyik forrásunk szerint nem szakmai szempontok szerint, hanem érzelmi alapon dőlt el, kit rúgnak ki és ki maradhat. Egy másik forrásunk szerint az összes médiumnál eddig dolgozók létszámához képest a karcsúsítás után a munkavállalók kevesebb mint a fele marad meg.
