Egy évig Pekingben élt, és a China International Radio (CRI) külföldi szakértőjeként dolgozott Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt európai parlamenti képviselő-jelöltje – vette észre a Magyar Hang, a politikus Linkedin-oldalán feltüntetett életrajzban. Le Marietta ezt a tényt tehát nem titkolta, és lapunk kérdéseire is részletesen válaszolt: mint mondta, szövegeket fordított és lektorált a CRI megbízásából, ám ez csak karrierútjának egy állomását jelentette. Hiszen amerikai állami ösztöndíjjal dolgozott a bostoni Massachusetts Institute of Technology intézetnél, de egy több mint egy évet töltött Londonban is.
„Most akkor amerikai vagy kínai ügynök vagyok?”
„Persze erre lehet mondani, hogy a CIA és Mao szerelemgyereke vagyok, ez komoly dilemma. Most akkor amerikai vagy kínai ügynök vagyok?” – ironizált a pekingi munkára vonatkozó kérdésünkre a Kutyapárt jelöltje. Azt is hozzátette, a pekingi egy év alatt eleget látott és sok tapasztalatot gyűjtött arról, milyen is ott az élet. „Éppen ezért jöttem haza Magyarországra, mert sokkal jobb itt élni. A származásom miatt amúgy nagyon érdekelt, milyen az élet Ázsiában, emiatt jelentkeztem 2011-ben erre az állásra. Apai ágon a kommunista Vietnámból származom, mégsem vagyok kommunista” – jegyezte meg.
Ha bekerül az Európai Parlamentbe, akkor ígérete szerint éppen a kínai propaganda veszélyeire, és az ott tapasztalt emberi jogi visszaélésekre fogja felhívni a figyelmet, kiemelve a tibetieket érő jogsértéseket. Szerinte Orbánnak már nem kellenek az európai szövetségesek, és ezért próbálja szorosabbra fűzni a keleti kapcsolatokat – a kínai akkugyárak behozatala viszont „bűzlő pöcegödörré változtatja hazánkat”. A Kutyapárt részéről, Le Marietta bullshitmentes, cselekvő politikát ígér Strasbourgban; célja, hogy létrehozzák a Robin Hood Alapot, amivel az uniós források közvetlenül jutnának el az „ígéretes projektötletek” benyújtóinak.
Kínáról csak jót
A China International Radio a kínai állammédia nemzetközi műsorszolgáltatója, ami közvetlenül a Kínai Kommunista Párt Központi nyilvánossági osztályának felügyelete alatt működik. A CRI világszerte több mint ötven nyelven sugározza adásait – ám Európa-szerte sok kereskedelmi rádióval is együttműködnek. Ezeket az együttműködéseket pedig a Kínáról alkotott pozitív, de legalább neutrális vélemény kialakítására is felhasználhatják: mint a Diplomat magazin beszámolt róla, a CRI két cseh rádióban is műsoridőt kapott, ám a hallgatókat nem tájékoztatták róla, hogy az adásokat a kínai kommunista párt rádiója szerkeszti. Az adásokból hiányzott is bármilyen, a pekingi vezetéssel kritikus megjegyzés, Tibetről azonban mint a kínai állam szerves részéről beszéltek.
A CRI bevallottan a pekingi soft power eszköze, hiszen arra törekednek, hogy Kínáról globális szinten minél kedvezőbb képet alakítsanak ki. Magyarországon már teljesen nyíltan zajlik az imázsépítés, hiszen az MTVA hosszú távú megállapodást kötött a kínai közmédiával. A Telex hívta fel rá a figyelmet, hogy Hszi Csi-Ping látogatása után már a főtitkár gondolatait ismertető „dokumentumfilmet” is láthatunk a köztévében.
A kínai-magyar kapcsolatok erősödése kölcsönös, ha nem is arányos előnyöket jelent a két országnak: az uniós források nélkül maradó Orbán-kormánynak több ezer milliárdos fejlesztési hiteleket jelent, Kína pedig Magyarország révén egy uniós hídfőállást szerez, így stabilabban képviselheti európai kereskedelmi érdekeit is. Más kérdés, hogy ezek a hitelek jó eséllyel sosem térülnek meg, a „pekingi faló” szerepét nyíltan vállaló Magyarország státusza pedig tovább gyengülhet az EU-ban.
