A koronavírus elleni oltás működik, Magyarország működik – mondta Orbán Balázs Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány Polgári Piknik elnevezésű rendezvénye előtt. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára hozzátette: továbbra sem terveznek járványügyi korlátozásokat, „mert nem azok, hanem az oltás a megoldás”.
Eddig több mint harmincezer áldozatot követelt hazánkban a koronavírus, ám az előrejelzések, de még az egyéni felelősséget hangsúlyozó kormányzati nyilatkozatok is arra engednek következtetni, a statisztika tovább fog romlani. Küszöbön a negyedik hullám, és bár az egészségügyi ellátórendszer, a döntéshozók, de immár a társadalom is széles körű tapasztalatokkal bír a Covid–19 veszélyeiről, érdemi óvintézkedések egyelőre épp úgy nincsenek napirenden, mint tavaly szeptemberben.
Tény, hogy jelentős a különbség az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, hiszen 9,7 millió magyarból kicsit több, mint 5,8 millió fő már rendelkezik valamilyen szintű védelemmel. Ők az eddigi tapasztalatok szerint ha el is kapják a vírust, enyhe lefolyású megbetegedéssel számolhatnak. Ám közel hárommillió ember továbbra sem rendelkezik immunitással, s ha az oltatlanok körében tömegessé válnak a megbetegedések – ahogy az a járványmodellek alapján borítékolható –, a második és harmadik hullámban már látott óriási leterheltségre készülhetnek a kórházak is.
A hivatalos járványügyi adatok szerint a fertőzés terjedését tekintve valamelyest jobb, a kórházban ápoltak és súlyos állapotban lévők számát tekintve azonban már rosszabb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt. A 2020 szeptember 1. és szeptember 7. között összesen 2282 embernél mutatták ki a fertőzést. A regisztrált fertőzöttek száma 8963, a kórházban kezelteké a vizsgált időszak utolsó napján 191 volt, közülük 12 ember szorult gépi lélegeztetésre. Idén szeptember első hetében 1727 új fertőzöttet regisztráltak, az igazolt fertőzések száma 5486 fő volt. 194 ember szorult kórházi ellátásra, 23 embert lélegeztetőgép tartott életben. Azaz lényegesen alacsonyabb esetszám mellett már most akkora az egészségügyi ellátórendszer covidterheltsége, mint tavaly ilyenkor.
– Hiába a második, de különösen a harmadik hullám tragédiája, a kormány mintha annál is jobban elengedné a koronavírus elleni védekezés ügyét, mint korábban. Már rég maszkot kellene viselnünk – véli Rékassy Balázs orvos-szakközgazdász, egészségügyi szakértő. Mint lapunknak kifejtette, úgy látszik, semmit nem tanultunk, hiszen továbbra sincs átfogó járványügyi ellátórendszer és védekezési mechanizmus, a korábban használt védőeszközöket eldobtuk, holott csak a maszkhasználat újbóli bevezetésével sokat tehetnénk a járvány újbóli felfutása ellen. – A kormány kizárólag az oltás fontosságát kommunikálja, ám az oltásszkeptikusokat nem sikerült megszólítani. A járvány elleni védekezésnek ezért ma is több lábon kellene állnia, csak az oltás nem elegendő, ezt mutatják nemzetközi példák is – fogalmazott Rékassy.
Meglátása szerint nem magánügy, hogy valaki beoltatja-e magát, vagy sem, hiszen azok, akik nem immunizáltak, nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem másokat is. – Megértem és elfogadom, hogy az oltást nem lehet kötelezővé tenni. De elfogadhatatlan, hogy jelenleg még a védettségi igazolványt sem kell használni egy-egy tömegrendezvény esetén, színház vagy koncert látogatásakor, és a maszkviselés sem kötelező. Az igazolvány alkalmas eszköz lenne arra, hogy a nem immunizált embereket valamennyire megóvjuk és velük együtt az ellátórendszert is – fejtette ki. Szavai szerint a probléma végső soron az egészségügyön fog csattanni, hiszen a betegeket, különösen a súlyos állapotúakat a kórházakban kell majd ellátni.
A helyzet ráadásul több szempontból rosszabb, mint egy éve: a kórházi várólisták rendkívül hosszúra nyúltak. Az új jogállási törvény épp azokban a szakmákban hozott elvándorlást, ahol sok műtétet kellene teljesíteni. A bérek radikális emelése sem jelent akkora motivációt az orvosoknak a többlet műtétek elvégzésére, mint anno a paraszolvencia. Így a nagy nehezen újraindult műtéti beavatkozásokat aligha lehet, illetve szabad leállítani, közben a koronavírusos betegek ellátása is mind egyre nagyobb nyomást fog jelenteni az egészségügyi ellátórendszer számára.
És ha mindez nem lenne elég, a korábbiaknál is nagyobb kihívást jelent az egészségügyi szakdolgozók hiánya. Rékassy szerint alapesetben is több tízezer ápoló hiányzik az egészségügyből elsősorban a rossz munkafeltételek és az alacsony bérek miatt. További gondot jelent, hogy a meglévő állomány bő tíz százaléka nem vette fel a védőoltást, így elvileg nem vehet részt a munkában sem. – Tapasztalataim szerint nem laposföld-hívők és nem is a chipektől félnek azok az ápolók, akik nem oltatták be magukat. Egyszerűen csak nem rendelkeznek kellő információval. Azaz, ha a vakcinákkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció okosabb, korrektebb, és kevésbé átpolitizált lett volna, többen oltatják be magukat – fogalmazott a szakértő, aki szerint a kormány most igyekszik egyszerűen negligálni a Covid–19 jelentette veszélyt. – Ha nem beszélünk róla, az majdnem olyan, mintha nem is lenne. A baj közeleg, az egészségügy és a társadalom pedig magára lett hagyva, hogy oldják meg, ahogy tudják – véli Rékassy Balázs.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/37. számában jelent meg szeptember 10-én.
