Mégis csak felgyorsítja a soros finn elnökség a hazánk elleni 7. cikkelyes vizsgálatot

Mégis csak felgyorsítja a soros finn elnökség a hazánk elleni 7. cikkelyes vizsgálatot

Uniós zászló (Fotó: Unsplash/Sara Kurfess)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szeptemberben hallgatják meg Magyarországot a 7. cikkelyes eljárás keretében az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből álló Általános Ügyek Tanácsában – írja a Népszava.

Ismert, hogy az év első felében soros román elnökség jegelte a témát, a júliustól elnöklő finnek viszont kiemelt ügynek tekintik az eljárás felgyorsítását, s az első hírek arról szóltak, hogy már júliusban megkeresik a magyar kormányt. Később viszont arról szóltak a hírek, hogy talán mégsem olyan fontosak a jogállamiság és a demokrácia kérdései északi rokonainknak. A halasztás oka, hogy előbb egyeztetni kívánnak a folyamatot kezdeményező EP illetékeseivel, s miután a képviselő-testület csak a napokban állt fel, idő kell a konzultáció megszervezésére.

A lap cikkéből kiderül, hogy szó sincs arról, hogy a finnek megváltoztatták volna véleményüket, továbbra is kiemelten kívánnak foglalkozni a jogállamiság kérdéseivel, és komoly előrehaladást szeretnének elérni a 7. cikkelyes eljárásban. Mindössze annyi történt, hogy amíg a tavaly ősz óta tartó folyamatban a tárcavezetők eddig csak rövid véleménycseréket folytattak magyar partnereikkel az eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésben foglalt kritikus megállapításokról, addig mostantól strukturált párbeszédre kerül sor, amelynek során a budapesti kormány képviselőinek tényszerű információkat és válaszokat kell adniuk a jogállam és a demokratikus értékek magyarországi tiszteletben tartására vonatkozó kérdésekre.

Hetes cikkelyes eljárás: A magyar kormány meghallgatását kezdeményezik | Magyar Hang

Az Európai Unió több szervezete is aggodalmát fejezte ki az elmúlt hat-hét évben a magyar jogállamiság, a demokratikus értékek figyelmen kívül hagyása miatt. A Tavares-jelentés elfogadására 2013 júliusába került sor, másfél évvel azt követően, hogy az Európai Parlament 2012 februárjában határozatot fogadott el, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A zöldpárti portugál képviselő, Rui Tavares jelentésében egyebek mellett arra szólította fel a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”, illetve „állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”, vagy „biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt”.

A mostani finn döntés közvetlen előzménye, hogy a holland, szintén zöldpárti Judith Sargentini által készített Sargentini-jelentést tavaly szeptemberben fogadta el az Európai Parlament. A jelentés szerint Magyarországon rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal, az uniós értékek betartásával. Így a jelentés készítője gondokat látott többek között az alkotmányos és a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségével, valamint a bírák jogaival, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatosan, illetve rámutatott a magas korrupciós veszélyre is. A jelentést ugyan elfogadták, de azóta nem történt jelentős előrehaladás az ügyben. A finnek ezt az elmaradást akarják most pótolni.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.