Ismét változtatott az országgyűlés a vagyonnyilatkozati rendszeren. Fideszes előterjesztésre visszaállították a korábbi szabályozást. Erre a változtatásra az Európai Unió helyreállítási alapjában a Magyarországnak kijelölt források lehívása érdekében került sor. Az Európai Unió szerint ugyanis nem átlátható az uniós források felhasználása hazánkban. Ezért kértek különböző törvnymódosításokat, ezek között az egyébként júliusban elfogadott, az érintettek vagyoni helyzetéről kevesebbet eláruló vagyonnyilatkozati szabályok módosítását.
Illés Boglárka, a módosítási javaslat kormánypárti előadója a szavazás előtti vitában azt mondta, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetett módon nyújtották be az új szabályokat a parlamentnek. A fontosabb változások közül kiemelte, a közjogi tisztségviselők családtagjaiknak újból kötelező lesz vagyonnyilatkozatot tenni. A változás-bejelentési kötelezettség helyett visszaáll az évenkénti, továbbá a záróvagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség – mondta az MTI szerint.
Ezen tisztviselők esetében érvényesek a „régi-új” vagyonnyilatkozat-tételi szabályok.
– a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja;
– Médiatanács tagja;
– az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke;
– köztársasági elnök;
– a volt köztársasági elnök;
– az alapvető jogok biztosa és helyettese;
– a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
– az Alkotmánybíróság tagjai, elnöke és volt elnöke;
– a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese;
– a Költségvetési Tanács elnöke;
– az országgyűlési háznagy;
– a parlamenti képviselő;
– a parlamenti nemzetiségi szószóló;
– a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese;
– az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács tagjai;
– a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja;
– a Közbeszerzési Tanács elnöke, alelnöke és tagja;
– az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a módosító javaslatokat ismertetve – az MTI szerint – elmondta: azok szerinte többnyire jogtechnikaiak és kodifikációs pontosítások. A vagyonnyilatkozat tartalma bizonyos helyeken módosult, az szigorodott a benyújtott javaslathoz képest. Szerinte a módosítások az egyértelmű kitöltést segítik, például magyarázó lábjegyzetekkel. Ismertette, a mezőgazdasági ingatlanokat járási szinten kell feltüntetni, csak a nagy értékű ingóságokat kell feltüntetni. Ha a nyilatkozatot tévő nem forintban ad meg adatokat, akkor fel kell tüntetnie a nyilatkozat kitöltése napján aktuális árfolyam szerint az összeg forintértékét is – magyarázta. Hozzátette: a gazdálkodó szervezetben, egyéb testületben a pártoló és a tiszteletbeli tagságot is fel kell tüntetni.
A vitában a DK-s Arató Gergely a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve arról beszélt, hogy a kormánypártok továbbra is „trükköznek”, és megpróbálják kikerülni, hogy számot adjanak vagyonukról. Ráadásul ebben a törvényjavaslatban elrendezik azt, hogy a miniszterek és az államtitkárok megtarthassák a vagyonkezelő alapítványokban lévő milliós fizetéssel járó állásaikat.
Novák Előd (Mi Hazánk) felidézte, hogy nyáron „a képmutató, korrupciót fedező” vagyonnyilatkozati rendszert egy még kevésbé átláthatóbb rendszerre cserélték, most az unió „csettintésére” visszahozzák a régi vagyonnyilatkozati rendszert.
Keresztes László Lóránt (LMP) egy módosító javaslattal előállva azt is felvetette, hogy az Állami Számvevőszék mindig ellenőrizze a benyújtott vagyonnyilatkozatokat, és hogy legyen következménye annak, ha valaki hazudik a vagyonnyilatkozatában.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: valóban egy éven belül harmadszorra változik meg a vagyonnyilatkozati rendszer. Az európai uniós kritikák apropóján arról beszélt, hogy szerinte az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, hiszen nem fogadták el az európai szabályozáson alapuló új rendszert. A kormány ezután azt javasolta, hogy a korábbi magyar vagyonnyilatkozati rendszernek és az Európai Bizottság tagjainak összeférhetetlenségi szabályainak megfelelő rendszert alkalmazzák. – Nagyjából a falig elmentünk ebben a kérdésben, (...) ha többet várnak el Magyarországgal szemben, azt már nem kell elfogadnunk, olyan elvárásokat nem kell teljesítenünk, amelyek a velünk szemben kritikákat hangoztatókra sem vonatkoznak – fogalmazott.
Mint arról korábban beszámoltunk, az előző vagyonnyilatkozati szabályozásról még júliusban döntöttek a Fidesz javaslatára. Az a változat kritikát kapott idehaza és külföldön is, miután egy olyan formátumot vezettek be, amelyet ugyan az Európai Parlamentben is használnak, de a korábbihoz képest sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kellett feltüntetni bennük.
