Nagy port kavart a csütörtökön bemutatott Elk*rtuk című film, amely valójában nem is Gyurcsány Ferenc, hanem Dobrev Klára, Hann Endre és Szilvásy György gonoszságáról szól, különösen Gyurcsány Ferenc nejét ábrázolják ördögiként.
A politikai krimiként aposztrofált film megszemélyesített valós személyei közül Dobrev Klára azt írta e-mailen röviden az Indexnek a várható jogi és egyéb lépésekről, hogy „akár dokumentum-, akár művészfilmet csinálnak akárhány százmillióból, a hazugság hazugság marad”.
Szintén ördögi figuraként ábrázolták Hann Endrét, aki a valóságban is a a Medián közvélemény-kutató cég vezetője. A portálnak elmondta, külföldön tartózkodik, így még nem látta a filmet, és nem tud egyelőre véleményt mondani róla, de már hozzá is elértek a filmben szereplő állítások. Mivel még nem látta a filmet, így arra sem tudott válaszolni, tervez-e jogi vagy egyéb lépéseket tenni.
Megszólalt viszont Szilvásy György a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. A volt titokminiszter elmondta, a történelemhamisítás nagy léptékkel ment eddig is, és most „a goebbelsi propagandagépezet újabb alkotásával” mintha teljessé tenné.
„A Fidesz a saját világát filmesítette meg szerintem, 2006-ban nagyjából így intézhették a beszéd nyilvánosságra hozatalát”, és utána a tömeg mozgatását, mint ahogy azt az ő nyakukba akarják varrni, megfordítva a szereposztást – fogalmazott Szilvásy György. A Fidesz akkori és mostani világát összegyúrva csinálták meg a filmet – vélekedett.
A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca korábbi nélküli miniszter nem is értette, hogy került bele a filmbe Dobrev Klára, szerinte az egész csak kitaláció, egyetlen pici részletnyi alapja sincsen. „Valamiféle tisztelet lehetett volna a készítőkben a realitás iránt” – fogalmazott. Többek között arra is gondolt ezzel, hogy ő a való életben soha nem vett részt autós üldözésben, villogós autója se volt.
A producer a film előzetes reklámjaiban nevesítette rajta kívül Dobrev Klárát és Hann Endrét is. Szilvásy György már konzultált is az ügyvédjével arról, hogy lehet-e ezen az alapon perelni. Hozzátette: nem személyes sérelem vagy a pénz miatt vetődik fel a pereskedés lehetősége, hanem azért, mert ha szó nélkül hagyják, a történelem átírásához hozzá kell szokni. – Az utókor számára érdemes lenne ilyen pereket elindítani mindenkinek, akit célba vett a film – tette hozzá.