Péntek délután 14 órakor rendkívüli ülést tart a Magyarországi Református Egyház legfőbb testülete, a zsinat. A felekezetben Balog Zoltán dunamelléki püspöki és lelkészi elnöki tisztséget is betölt, azonban a kegyelmi botrány és a református berkeken belüli felháborodás ellenére távozását bármelyik tisztségről csak nagyon nehezen lehetne kicsikarni – tudta meg az Mfor.hu.
A HVG360 korábbi információi szerint egy csütörtöki online értekezleten a hazai református vezetők arról tárgyaltak, hogy rendkívüli zsinatot hívhatnak össze a kegyelmi botrány miatt. Ez az online értekezlet ugyanaz az esperesi-főgondnoki plénum volt, amely kedden is ülésezett, és amely után Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, egyben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke elismerte a pedofilbotránnyal kapcsolatos kegyelmi ügyben a felelősségét, de nem mondott le hivataláról. Ahogy arról lapunk is beszámolt, kedden lényegében szimpátiaszavazást tartottak Balog Zoltánról a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalában, ami után Balog bejelentette: 86 százalékos támogatottságot kapott a szavazáson, ezért nem távozik posztjáról.
A keddi ülésen Fekete Károly, a zsinat alelnöke a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke teológiai alapú érveléssel kérte Balog Zoltánt arra, hogy gondolja át lemondását zsinati elnöki tisztéről. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke csütörtök este küldött közleményt arról, mi történt a keddi értekezleten, amelyről az elmúlt napokban ellentmondásos információk érkeztek – írta meg a HVG. Steinbach József közleménye szerint „a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa által összehívott országos esperes-főgondnoki értekezlet teljesen zártkörű volt, ahol minden jelenlévő püspök és főgondnok megszólalt, de egyikük sem szavazott a Zsinat Elnökének támogatását illetően”. Mivel az ott elhangzottak éppen a zártkörű megbeszélés miatt nem nyilvánosak, ezért egyikünknek sincs felhatalmazása arra, hogy a hozzászólásokról tájékoztatást adjunk. Pásztor Dániel püspökhöz hasonlóan a Zsinat lelkészi elnökének ebben a helyzetben hozott döntéseit – legyen az bármi is – tudomásul vettem, és támogatom – tette hozzá.
A zsinat most kérheti Balogot lemondásra, de nem mozdíthatja el. Püspöki tisztségtől pedig úgy lehet megfosztani valakit, hogy az őt megválasztó presbitérium szólítja föl erre. Csakhogy eddig ilyenre nem került sor, így ha erre az útra terelődik a botrány, az egész biztosan sokáig el fog húzódni. Balog Zoltán 2018-ban vonult vissza a politikától, miután hat évig az emberi erőforrások minisztere volt. 2020 novemberében választották meg a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspökévé, 2021 januárjában iktatták be hivatalosan, majd 2021 májusában szentelték püspökké.
