Mi Hazánk: A ma fiataljaiból sokan a könnyebb utat, a külföldön boldogulást akarják választani

Mi Hazánk: A ma fiataljaiból sokan a könnyebb utat, a külföldön boldogulást akarják választani

Résztvevők a Mi Hazánk Mozgalom megemlékezésén a budapesti Corvin közben az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján, 2022. október 23-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az északi civilizációt fel kell rázni és elmondani, hogy a globalizáció elleni fellépéshez globális nyitásra van szükség – jelentette ki Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető a Mi Hazánk Mozgalom október 23-i megemlékezésén, a budapesti Corvin közben, hétfőn.

A politikus arról beszélt: a kommunizmus vagy bolsevizmus „folyamatosan formát, nevet változtatva nemhogy meggyengült volna, de erősebb, mint valaha", hiszen nemzeteket elpusztítani, népeket rabszolgasorba hajtani akaró internacionalizmusa mind hatalmasabb. Márpedig – tette hozzá –, ezt a rendszert éppúgy le kell rázni magunkról, mint a világon „élősködő” nemzetközi pénzügyi szisztémát. Toroczkai László hangsúlyozta: elképesztő gyorsasággal kezdett megváltozni a világ, ennek része „a magyarság és az északi civilizáció népeinek döbbenetes fogyása”, történelmi tapasztalataik miatt ugyanakkor a magyarok a legbölcsebbek ebben a krízishelyzetben.

Felidézte: a 20. század két világháborúja után az Egyesült Államok vette át Európa addigi központi helyét, de ez az egypólusú világrend megszűnni látszik. Hangsúlyozta: nem tudni, hogy ezt hogyan és mi váltja, de mindent meg kell tenni, hogy a folyamat ne egy újabb világháborúba torkolljon, mert az a korábbi kettőnél is nagyobb pusztulást hozna. Úgy fogalmazott: olyan keleti nyitásra gondoltak, ahol Magyarország megőrzi a függetlenségét. Toroczkai László arról beszélt, nagy kataklizmái idején Magyarországot rendre cserben hagyták, ami azt jelzi, hogy „elsősorban magunkra kell számítanunk”.

Hangsúlyozta: piacot kell találni a magyar termékeknek, független, szuverén, jól működő, szabad, a hazai adottságokra építő magyar gazdaságra van szükség. Ez nem akkumulátorgyár-nagyhatalom, nem a német globalista multik gazdasága – mondta Toroczkai László, aki szerint egyre több állam és vezető hallja meg, mit is akarnak a magyarok. A Mi Hazánk elnöke hozzátette, olyan családtámogatási rendszerre és nemzettudat-építésre van szükség, amely meg tudja fordítani a kedvezőtlen demográfiai trendeket. A politikus arra is kitért: a Mi Hazánk megalakulása pillanatától azt hirdeti, hogy se Orbán Viktor, se Gyurcsány Ferenc rendszere nem lehet a magyarság jövője, hiszen azok több lényeges elemükben ütköznek az egyetemisták 16 pontjával, amelyek közül több mindmáig aktuális.

Novák Előd alelnök az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, az egykori vezetők elszámoltatását, a korábbi elit luxusnyugdíjának megvonását szorgalmazta beszédében. Kifogásolta, hogy a kormányzat titkolja, hányan kapnak nyugdíjpótlékot a kommunista korszakban kapott kitüntetéseik után. A magyarok 1956-ban kinyilvánították és bebizonyították, hogy a vérükben van a honvédelem – mondta Novák Előd, majd arról beszélt, ennek a megcsúfolása, amit a jelenlegi kormányzat tesz, Mária Teréziára nevezve át a Petőfi-laktanyát, Afrikába és más távoli vidékekre küldve magyar egységeket, miközben a déli határ védelménél volna rájuk szükség.

A kommunizmus terrorizmus – jelentette ki visszaemlékező beszédében Pongrátz András 1956-os szabadságharcos, hozzátéve, a forradalom azért robbant ki, mert az emberek már nem bírták tovább, hogy egy ilyen rendszerben éljenek. Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjainak elnöke „a 21. századi szabadságharcosokhoz” szólt, megemlítve: a ma fiataljaiból sokan a könnyebb utat, a külföldön boldogulást akarják választani. Az igazán bátrak nem menekülnek a baj elől, hanem az első sorban harcolnak ellene – tette hozzá. Roman Fritz, a lengyel Szabadság és Függetlenség Konföderáció alelnöke, a párt parlamenti képviselője a két ország és nép dicsőséges és drámai közösségét és történelmi barátságát méltatta, és „a nemzetek feletti szervezetek politikai diktátumai” elleni harc fontosságát hangsúlyozta. Grundtner András, akit Budapest főpolgármesteri tisztségéért kíván indítani a Mi Hazánk Mozgalom a 2024-es önkormányzati választáson, azt hangsúlyozta, a magyarok tudják, ki az ellenfél, és az ugyanaz, mint 1956-ban: nem az egyszerű orosz katona, állampolgár, hanem „kizárólag a nemzetközi baloldali rablóbanda, mindegy, hogy nevezik magukat, milyen világmegváltó eszme mögé bújnak”. Véleménye szerint továbbra is szervezni kell az ellenállást, védeni a nemzetet, távol kell tartani a baloldalt „minden közéleti szerepvállalástól”, egyben nemzeti és keresztény utat kell mutatni a magyaroknak.

(MTI)