A magyar járványügyi szakértők között közmegegyezés kezd kialakulni arról, hogy a Covid–19-járvány negyedik hullámában sem lesznek elkerülhetők a korlátozó intézkedések. Úgy vélik: az oltás önmagában a jelenlegi átoltottság mellett nem elegendő, hogy megakadályozza az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését. A legtöbb szakember kiemelte a tesztelés és a maszkviselés fontosságát. Számos, Magyarországhoz hasonló oltottsággal rendelkező európai országban már jóval ezelőtt korlátozó intézkedésekről döntöttek: a védettség igazolásához vagy negatív teszthez kötik számos közösségi helyszín látogatását, szolgáltatások igénybevételét, de akár a munkába járást vagy a közösségi közlekedés használatát is, és széleskörű maszkviselési kötelezettség van érvényben.
Virológusok, járványügyi és egészségügyi szakértők járványügyi szigorításokra kérik a kormányt. A felhívást számos orvos és egészségügyi szakértő mellett aláírta Duda Ernő virológus, Falus András és Petrányi Győző immunológus professzorok és Rusvai Miklós virológus, tanszékvezető egyetemi tanár is. A szakemberek úgy vélik: a Covid–19-járvány negyedik hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések.
Azt írják: tévhit, hogy a beoltottság teljes biztonságot jelent, és a járványnak több ezer áldozata lehet még, igaz, ők elsősorban az oltatlanok közül kerülhetnek ki. – A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett. Senki nem hiheti el, hogy a szervezete olyan erős, hogy bármilyen immunerősítő, vitamin teljes védelmet jelenthet a koronavírus ellen. A megbetegedés bárkit elérhet, és a jelenlegi hazai védekezési és átoltottsági szint mellett el is fog érni – írják.
A szakértők mindenkinek azt javasolják, hogy a közösségi közlekedés során, illetve zárt terekben vagy tömegben viseljen maszkot. A kormánytól pedig a többi között azt kérik, hogy függesszék fel a tömegrendezvényeket, írják elő a kötelező maszkhasználatot minden nyilvános zárt térben, és olyan szabadtéri helyszíneken, ahol nem tartható megfelelő távolság, tegyék kötelezővé a hatósági igazolás bemutatását, illetve a szabványos, európai védettségi igazolványt csak a szakmailag előírt oltási sor felvétele után, a védettség kialakulását követően állítsák ki, hozzanak létre ingyenes tesztelési pontokat, és működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontakjaira vonatkozóan.
A kormánnyal dolgozó szakértők sem optimisták
Nem csak a felhívást aláíró szakértők hívják fel a figyelmet arra, hogy a szigorítások nem kerülhetők el, hanem azok a szakemberek is, akik szorosan együtt dolgoznak a kormányzattal a járványügyi védekezésben. Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai munkacsoportjának vezető epidemiológusa is úgy vélekedett egy konferencián pénteken, hogy önmagában az oltás nem lesz elegendő a fertőzöttek és a súlyos állapotú betegek növekvő számának mérséklésére. A szakember is kiemelte, hogy nem tesztelünk eleget. Problémát jelent a járvány fékezésének tervezésében az is, hogy az enyhe lefolyású fertőzöttekről nincs információ, ezért még nem is nagyon lehet megbecsülni a mostani hullám erejét, nagyságát. A szakember azt javasolta, hogy aki teheti, vegye fel a harmadik oltást.
Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa pedig azt mondta az M1 csatornának kedden: folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzés miatt kórházban lévők száma, és bár kevesebben vannak, mint az előző év azonos időszakában, a koronavírus delta-variánsa sokkal fertőzőbb, mint az eddigi változatok, ezért nehéz megjósolni, hogy miként alakul majd a járvány. Arra a kérdésre, hogy szükség lesz-e Magyarországon újabb óvintézkedések bevezetésére, azt válaszolta, "egészen biztos, hogy valamit tenni kell". Úgy folytatta, a járványügyi adatokból kiindulva, ha a pandémia tovább súlyosbodik, akkor valamit csinálni kell, ahogy Európa több más országában tették.
A Magyarországhoz arányaiban hasonló átoltottsággal rendelkező országok többsége hetekkel ezelőtt, vagy még régebben bevezetett bizonyos járványügyi intézkedéseket. A maszkviselés legalább a belső közösségi terekben mindenütt kötelező, de a védettségi igazolványokat is számos közösségi helyszín látogatásakor fel kell mutatni - igaz, szinte mindenütt elfogadják a meghatározott időn belül készült, negatív covidtesztet is.
Ausztria kemény intézkedéseket vezet be novembertől
Orbán Viktor még a járvány első, 2020 tavaszi hullámában hivatkozott arra, hogy Ausztria Magyarország "laborja", vagyis ami Ausztriában történik a járványhelyzet terén, az két hét múlva Magyarországon is igaz lett. A későbbi járványhullámokban ez nem mindig eszerint a logika szerint fejlődött a járványhelyzet, de a szigorításokat Ausztria rendszerint Magyarország előtt vezette be. A negyedik hullám miatt november 1-től vezet be szigorításokat Ausztria, ahol az oltottság jelenleg a magyarországihoz hasonló, kicsivel magasabb a hazainál: a népesség 62 százaléka kapott egy, 65 százaléka két oltást, Magyarországon ez az arány 59 és 62 százalék. A munkahelyeken nem teszik az olaszországihoz hasonlóan kötelezővé az oltást, viszont valamilyen védettséggel vagy teszttel minden munkavállalónak rendelkeznie kell november 10-ig. Ha nem oltottak vagy nem estek át fél éven belül igazoltan koronavírus-fertőzésen, akkor rendszeresen teszteltetnie kell a munkavállalóknak, különben nem léphetnek be a munkahelyükre. Ez azokra a munkahelyekre vonatkozik, ahol a személyes kontaktus nem kerülhető el, és az oltást továbbra is ki lehet váltani teszteléssel, vagyis ez az intézkedés nem annyira szigorú, mint Olaszországban, ahol a munkavállalóknak gyakorlatilag kötelező lett az oltás.
Az FFP2-maszkok a létfontosságú üzletekben mindenkinek kötelező, mindenhol máshol pedig azoknak, akik nem gyógyultak, teszteltek, vagy oltottak. A rendezvények, színházak, fodrászok és a vendéglátóipari egységek már jelenleg is csak akkor látogathatók, ha e három feltétel valamelyike fennáll.
Németországban és Franciaországban is sok helyen kérik az oltási igazolványt
A Magyarországnál valamivel nagyobb átoltottsággal rendelkező Németországban már régóta oltottsághoz, fertőzéssel szerzett védettséghez vagy teszteléshez van kötve számos szolgáltatás igénybevétele. Igazolás nélkül nem használhatók az éttermek, klubok belterei, nem látogathatók rendezvények, de olyan szolgáltatók sem, mint a kozmetikus vagy a fodrász. A fedett sportlétesítményekre és a hotelekre is érvényes a szabály. A tartományok maguk dönthetnek arról, hogy bevezetik-e azt a szabályt, hogy már a teszt sem elég ezeknek a helyszíneknek a látogatásához, csak az oltott és gyógyult személyeket engedik be.
Franciaországban már júliustól kellett a védettségi igazolvány (de a teszt is megfelelő volt) a kulturális és szabadidős helyszíneken, ahol ötven főnél többen tartózkodnak, augusztus elejétől pedig a kávézók, éttermek, bevásárlóközpontok, kórházak és idősotthonok sem látogathatók másképp, valamint a hosszabb repülő-, vonat- és buszutakhoz is szükséges a védettség vagy a teszt.
A Magyarországgal szomszédos Szlovéniában is tesztelt, gyógyult vagy oltott személyek látogathatják a rendezvényeket, szolgáltatókat, éttermeket, de a benzinkutakra és a vallásgyakorlás helyszíneire is csak az léphet be, és a közösségi közeledést is csak az használhatja, aki megfelel ezeknek a feltételeknek. A három feltétel valamelyikét már az egészségügyi ellátásban is megkövetelik, kivéve a sürgősségi ellátást. Szlovéniában az átoltottság valamivel kisebb a magyarországinál, a legfrissebb adatok szerint a népesség 54 százaléka kapott egy, 57 százaléka két oltást.
A kormány ma ülésezik, de kérdésünkre, hogy tárgyalnak-e a járványügyi intézkedések szigorításáról, egyelőre nem érkezett válasz. Az operatív törzs kedden ült össze, de az ülés után az derült ki: nem terveznek szigorításokat. A Koronavírus Sajtóközpont pedig kedd délután azt közölte az ATV Híradóval, hogy egyelőre nem terveznek új korlátozásokat. – Nem szeretnénk senkit korlátozni, pláne nem az oltottakat – írták, hozzátéve: a kiemelten veszélyeztetettnek számító területeken – az egészségügyi és a szociális intézményekben – kötelező a maszkviselés, de máshol nem. Ettől függetlenül aki szeretné, hordhatja, de nem kötelező – írták.
