Első körben nyolc kastélynak találna gazdát Lázár János minisztériuma

Első körben nyolc kastélynak találna gazdát Lázár János minisztériuma

A Csáky-Bolza kastély (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten a kastélytörvény végrehajtása. A törvény az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását teszi lehetővé.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta: a jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ezért hirdetnek csupán nyolc ingatlanra pályázatot. Ezek a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra, a füzérradványi Károlyi-kastélyra, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra, a sümegi püspöki palotára, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, a tatai Esterházy-kastélyra, a dégi Festetics-kastélyra, valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra lehet pályázni.

Az államtitkár emlékeztetett: a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább „senkié lettek”, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni – mondta. Ebben az időszakban a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak.

Elmondása szerint a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak – elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt. Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani. Ezért vonnák be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát úgy, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak – közölte.

Állítják, nem ingyen osztogatásról van szó

A kastélytörvény első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, de egyes részeit megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab). Az államtitkár ezt úgy fordította az állami hírügynökségnek, hogy az Ab „tett néhány megjegyzést”, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tárca ezért pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés. A kikötések között szerepel, hogy a kastélyparkokat az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet – sorolta. A törvény szerint az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett. Ezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van. Ha ezeket nem tartja be a leendő tulajdonos, az ingatlan tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az államra. Lánszki Regő szerint ezeket a kastélyokat tehát nem „ingyen osztogatja” az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt.

Tájékoztatása szerint a minisztérium vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok első körös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév.

Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás. A pályázó lehet természetes és átláthatóan működő jogi személy is, aki befizeti a kérelem 10 millió forintos díját. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a szerződés megkötésére 60 nap áll rendelkezésre. Amennyiben több kérelem is érkezik egy ingatlanra, a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebbet fogja választani.

(MTI)