Nyomoznak az István malom leégése ügyében

Kiderült, miért égett le az ikonikus műemléképület, de azt egyelőre titok övezi, mennyivel szállhat be az állam és az önkormányzat a gazdag üzletemberek magántulajdonában álló ingatlan felújításába, ahogy azt is, mit akarnak működtetni benne.

Szinte minden hatóságot és állami szervezetet megkerestünk, aki illetékes lehet a Békéscsaba szimbólumának nevezett István malom leégése, illetve az épület esetleges újjáépítése ügyében, de a legtöbb helyről vagy egyáltalán nem kaptunk válaszokat, vagy csak néhány részkérdésre feleltek. A legnagyobb titok egyelőre azt a kérdést övezi, hogy mennyibe kerül majd az ingatlan felújítása, azt ki finanszírozza, illetve mire használják majd később az épületet. Mint emlékezetes, lapunk elsőként számolt be arról, hogy a leégett műemlék épület gazdag üzletemberek magántulajdonában van, biztosítást is kötöttek rá, ennek ellenére felmerült, hogy Békéscsaba önkormányzata, sőt akár a magyar állam is anyagilag segíthet a felújításban.

A békéscsabai István malom 2019. május 21-én gyulladt ki, és szinte teljesen leégett. A tűzvizsgálat eredményéről érdeklődtünk a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, ahonnan rövid, bár korrekt választ kaptunk: mint írták, a tűzvizsgálati hatósági eljárás nyár közepén zárult le, eszerint a tűz keletkezési oka az elektromos hálózat meghibásodása volt, ezt az igazságügyi villamos szakértő szakvéleménye is alátámasztotta. A vizsgálat tehát cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint gyújtogatás okozta a tüzet.

A rendőrség is válaszolt: tájékoztatásuk szerint az ügyben a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt folytat nyomozást, gyanúsított kihallgatására egyelőre nem került sor. A részletekről azonban nem árultak el semmit – arra hivatkozva, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb tájékoztatással nem tudnak szolgálni.

Békéscsaba önkormányzatának kimért válasza azonban már hagy maga után kérdéseket, különösen annak fényében, hogy a tűzvész idején maga Herczeg Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője mondta el, hogy a tűzvész előtt a város és a tulajdonosok az ingatlan közösségi hasznosítását tervezték. Később az országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy a tervek szerint milyen funkciót szánnának a malomnak. A Békés Megyei Hírlap szerint egy gabonaipari és húsipari múzeumot, valamint egy kulturális, élményközpontú teret szeretnének kialakítani állami vagy önkormányzati fenntartással, ám hogy az élményközpont elképzelésük szerint mit takar, arra a politikus nem tért ki. Hiába tehát a közös üzleti terv, a fideszes támogatással, de függetlenként induló Szarvas Péter vezette önkormányzatnál azzal hárították el kérdéseinket, hogy az ingatlan magántulajdonban áll, ezért kérdéseinkre a választ, illetve hivatalos tájékoztatást a vizsgálat eredményéről csak a tulajdonostól kaphatunk. (Ez persze nem igaz, hiszen a katasztrófavédelem és a rendőrség is korrekten tájékoztatott – a szerk.).

Megkerestük az ügyben a tulajdonosokat is, közülük Hégely Sándor válaszolt lapunk kérdéseire. Hégely üzletember, többek között a Csabai Kolbászfesztivált rendező cég tulajdonosa és ügyvezetője, ő maga a fesztiváligazgató is, emellett több cég, többek között a békéscsabai Skoda márkakereskedés tulajdonosa. Hégely a károkra vonatkozó kérdésre azt írta, „az anyagi kár jelentős, de a károk felmérése jelenleg is tart”, vagyis nem árult el konkrétumot. Arról, hogy a biztosító fizetett-e, és ha igen, mekkora összeget, Hégely annyit árult el, hogy a biztosítóval még tart az egyeztetés, de sajnos a károkat biztosan nem fedezi a biztosítási összeg.

Azokra a kérdésekre azonban, hogy nyújt-e segítséget Békéscsaba önkormányzata, a Békés Megyei Kormányhivatal, illetve Magyarország kormánya a helyreállításhoz, és ha igen, ki milyen összeggel segít, a tulajdonos egyáltalán nem válaszolt. Hégely azt megerősítette, hogy tervezik az intézmény közösségi hasznosítását, de azt már nem, hogy ez alatt mit értenek, ahogy arra a kérdésre sem felelt, van-e olyan terv, hogy magántulajdonból állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljön az ingatlan.

A felújítás jelenlegi állásáról már többet elárult. Azt írta, ideiglenes acélráccsal sikerült elérni külső „pengefalak” statikai állékonyságát, valamint építésközi állapotot létrehozni. A malom környezetében és az épület belsejében eltakarították a romokat és a törmeléket, így az alkalmas építési területnek, vagyis elkezdődhetnek a végleges építészeti munkálatok, amelyek alkalmassá teszik az ingatlant a tervezett funkciók ellátására.

Lapunk megkereste az ügyben a megyei kormányhivatalt és a Miniszterelnökséget, érdeklődvén, beszállnak-e anyagilag a felújításba, de lapzártánkig egyikük sem válaszolt.

Mint arról a Magyar Hang elsőként beszámolt, többek között a „békési Mészáros Lőrinc”-nek is hívott milliárdos vállalkozóé, Barkász Sándoré, valamint Szemerey Zoltáné, Matolcsy György unokatestvéréé a májusban Békéscsabán leégett ikonikus műemlék épület, az István malom. Az épület az István Malom Ingatlanhasznosító Kft. tulajdonában áll, amelynek ügyvezetője Barkász Sándor és Hégely Sándor. Barkász másik, jóval ismertebb cége a Békés Drén Kft., amely az utóbbi években gyakran nyert közösen közbeszerzéseket az igazi Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel együtt.

Barkász már 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme idején sem volt akárki, cége abban az évben több mint 2 milliárd forint árbevételt ért el. Aztán az Orbán-kormány idején innen is volt feljebb: 2014-ben a forgalma meghaladta a 9 milliárd, 2015-ben pedig a 19,3 milliárd forintot. A Békés Drén bevétele Mészáros vízügyi előretörésével párhuzamosan megzuhant, a 2015-ös 19,3 milliárd forint után 2016-ban kevesebb mint a tizedére, 1,9 milliárdra esett – igaz, 2017-ben 3,6 milliárdig kapaszkodott vissza.

Az István Malom Kft. tulajdonosai között szerepel egy másik cég, a Csabai Vagyonkezelő Kft., annak tulajdonosa szintén Barkász Sándor és Hégely Sándor, illetve egy Figura Ferenc nevű vállalkozó.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/47. számában jelent meg november 22-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/47. számban? Itt megnézheti!