Oligarchák és a magánegészségügy

Oligarchák és a magánegészségügy

Lancz Róbert, a Doktor24 Multiklinika vezérigazgatója, Béres György, a Doktor24 Ortopédia Központ főigazgatója, Kóka János, a Doktor24 Medicina Zrt. elnöke, Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b-j) a Doktor24 Multiklinika beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján és a klinika sajtóbejárásán 2021. október 29-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Már nem a szakmai szereplők, az orvosok diktálják az ütemet a magánegészségügy fejlődésében, hanem a pénzügyi befektetők – erről beszélt lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. Annak kapcsán kerestük meg, hogy az elmúlt időszakban ez a kérdés a kampány egyik kiemelt témájává vált. A kormányoldal azt hangoztatja, hogy az ellenzék fizetőssé tenné az egészségügyet, miközben éppen oligarchák és kormányközeli üzletemberek vásárolták be magukat magánszolgáltatókhoz.

Alig kezdődött el a 2022-es év, máris kampánytémává vált az egészségügy, pontosabban az ágazat privatizációjának kérdése. A kormánypárti propaganda egy négy évvel ezelőtti Márki-Zay Péter-megszólalást vett elő, amelyben az ellenzék miniszterelnök-jelöltje – akkor még csak Hódmezővásárhely polgármestere – kifejtette: „Én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet. (...) A szolgáltatók azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen”.

A fenti mondatokat a kormánypárt és sajtója úgy interpretálta, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje kormányra kerülése esetén – ápolva a balliberális kormányok célkitűzéseit – eladná a vidéki kórházakat és fizetős lenne minden. A politikus ugyanakkor erre úgy reagált, hogy „a Fidesz tudatosan tette tönkre a magyar közegészségügyet, hogy Mészáros biztosítójával Tiborcz ingatlanjaiban a fideszes oligarchák gazdagodjanak az egészségügyön is”. 

Ötből négy 

Ha már a magánegészségügy, a fizetős egészségügy kampánytémává vált, megnéztük, mi is a helyzet jelenleg ezen a területen. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász megkeresésünkre kifejtette: a magánegészségügy fejlődése, kialakulása öt szakaszra bontható, Magyarország pedig épp a negyedik szakaszt tapossa.

Az első fázisnál húsz-harminc évvel ezelőtt tartottunk, ez az időszak a lakásrendelők időszaka volt, amikor egy közellátásban dolgozó szakorvos magánpraxist indított. Ez – fogalmazott – jó lehetőség volt bizonyos vizsgálatok „privatizálására” és a közegészségügyi ellátásban végzett beavatkozásokért „járó” paraszolvencia kulturált körülmények közötti zsebre tételére. A második fázis a csoportpraxisok beindulásáról szólt, amelyben több szakterület szakorvosai egymást kiegészítve tevékenykedtek, a vállalkozás pedig továbbra is az orvosok tulajdonában volt. A harmadik fázis a 2010-es évekre tehető: a csoportpraxisoknál megjelentek a befektetők és tulajdonrészért cserébe finanszíroztak egy-egy nagyobb beruházást 10-100 milliós nagyságrendben.

A negyedik, most is tartó periódusban már nem a szakmai szereplők, az orvosok, hanem a pénzügyi befektetők diktálják az ütemet. – Megjelent egy oligarcha osztály, amely hajlandó százmilliós, milliárdos nagyságrendben befektetni. Az orvos újra alkalmazott lesz, a tulajdonos célja pedig semmi más, mint a profitszerzés és az orvosszakmai szempontok, vagy a beteg érdekek valójában gyakran háttérbe szorulnak – fejtette ki Rékassy Balázs, aki szerint a fejlődés ötödik fázisa lesz, amikor megjelennek a magánbiztosítók, akik a befizetések révén részt vesznek a magánszolgáltatók finanszírozásában.

Az orvos-szakközgazdász szerint az egészségügyi magánszektor magerősödését épp úgy támogatja a koronavírus-járvány, mint a kormány egyes intézkedései is, mint például a tavaly bevezetett új jogállási törvény. Azaz az egészségügyi magánszektor eddigi fejlődése nem annyira balliberális törekvéseknek köszönhető, hanem inkább a jelenlegi kormány akár tudatos, akár elhibázott ténykedésének.

Mint kifejtette, a pandémia miatt számos, a közellátásban korábban elérhető szolgáltatás ma már nem, vagy csak rendkívül hosszú várakozási idő után vehető igénybe. Így a betegek egy része – már aki teheti – inkább a zsebébe nyúl és megfinanszírozza az adott vizsgálatot, diagnosztikai szolgáltatást, de akár egy-egy műtétet is. Az orvosok jogállását szolgáló szabályok miatt pedig az érintettek már nem érdekeltek az állami intézményben a többlet teljesítményben, hiszen ott kizárólag a pályán eltöltött évek és nem a valós teljesítmény számít a bérezés megállapításakor. Ez pedig azt eredményezi, hogy az állami ellátásban tevékenykedő orvosok nem házon belül vállalnak plusz munkát – mint ahogy korábban erre ösztönözte őket a paraszolvencia és némi bérkiegészítés –, hanem jobban megéri nekik másodállást vállalni egy magánklinikán, és az állami ellátásban minimálisra csökkenteni a ráfordításukat. Ezzel a közellátásban tovább fokozódik az egészségügyi szakdolgozói szakemberhiány, ami becslések szerint már most is óriási, 25 ezer fősre tehető.

Egyelőre megy zsebből is

Mikorra várható, hogy széles termékpalettával megjelennek a hazai piacon a magánegészségügyi szolgáltatásokat finanszírozó biztosítások? – adódik a kérdés. Rékassy Balázs szerint erre még néhány évet várni kell, mivel a magánszolgáltatóknak egyelőre nagyobb kihívást jelent a szakemberek pótlása, mint a fizetőképes kereslet felkutatása. Látszik ugyanakkor az is, hogy a piacon van helyezkedés, hiszen a magánegészségügyi szereplők jó részének már van érdekeltsége a biztosítási piacon is. Például Csányi Sándornak a Budai Egészségközpont mellett ott van az OTP Egészségpénztár, míg Mészáros Lőrinc, aki nemrég szerzett tulajdonrészt egészségügyi vállalkozásokban, többségi tulajdonosa a CIG Pannónia Biztosítónak. De ugyanezt elmondhatja magáról az egészségügyi és biztosítói piacon jelen lévő Wáberer György is, illetve a Doktor24 csoport magán egészségbiztosítói kapcsolatai is erősödnek.

Mint a szakértő rámutatott, ez a szektor valószínűleg jelentős bővülés előtt áll, hiszen míg a magánegészségügyi szolgáltatásokat fizető biztosítók éves szinten körülbelül 20 milliárd forintot finanszíroznak, a magyarok „zsebből” ennek az összegnek sokszorosát. A lakosság nagyságrendileg 450 milliárdot fizet a magánegészségügyi ellátásokért. Amennyiben még az egyéb magán zsebből történő egészségügyi kiadásokat is hozzáadjuk (pl. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb.) ez a teljes egészségügyi ráfordítások harminc százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban is igen magas, és jelentős társadalmi esélyegyenlőtlenséget szül.

Szabad választás helyett kényszer

Rékassy Balázs kifejtette azt is, hogy a magánszektor fejlődésével önmagában nem lenne baj, ha mindez nem a közellátás minőségének rovására, illetve a közellátás leépülésének eredményeként történne. Hiszen – mutatott rá – a magánszektor szerepe normális esetben kiegészítő és választékbővítő, és nem hiánypótló kellene, hogy legyen. Ám manapság akik magánegészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, túlnyomó többségben kényszerből, végső elkeseredésükből, kiszolgáltatottságukból kifolyólag teszik.

Azok a magánklinikák, ahol több száz millióból műtőket fejlesztettek, nagy kihasználtsággal mennek, ami alkalmanként több millió forintjába kerül a betegeknek. Sokan inkább a családi megtakarítások felhasználását választják, minthogy az állami ellátásban egy-két évet várjanak a beavatkozásra. Ez morális válságot okoz az orvosok között, miközben társadalmi szinten, súlyosan rontja a hozzáférési egyenlőséget, és további igazságtalanságot szül.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben